Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 3. szám - Forrás és Érték - Lengyel Eszter: Levéltári források a Kapuvári Járás 1945 utáni agrártörténet-írásához
Levéltári források a Kapuvári Járás 1945 utáni agrártörténet-íráshoz . 31 mos javaslatot, tervet készített a meglévő szövetkezetek erősítésére, a munkadíjazás, az anyagi érdekeltség növelésére, a mezőgazdaság tejes kollektivizálására, a szocialista á tszervezés befejezésére. Az MSZMP KB apparátusának szervezeti felépítésében 1966ig az Államgazd asági, 1966 és 1988 között a Gazdaságpolitikai, majd a 1988tól a Gazdaság- és Szoc iálpolitikai Osztály munkáját emelném még ki. A Gazdaságpolitikai Osztály anyaga alapján nyomon köv ethető az egész gazdaságot érintő döntések előkészítése, a gazd asági szervezetek működése, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alakulása. Fontos adatokat találhatók itt a mezőgazdaság ár, adó- és pénzügyi rendszerére is. 1975 és 1980 között végül az Ipari, Mezőgazdasági és Közlekedési Osztály mezőga zdaságot érintő csoportja emelendő ki. 16 Az eddig is mertetett központi iratokat a Magyar Nemzeti Levéltár Országos L evéltára őrzi. Megyei, járási és helyi szintű levéltári források A következőkben a kapuvári járás mezőgazdasági átalakulásának, termelőszövetkezeteinek levéltári forrásait állítom középpontba. A második világháború utáni agrártörténet kutatásához és a tsz-kutatáshoz szükséges forrásokat, azok iratképző szerveit, az iratok lelőhelyeit mutatom be a közigazgatás különböző fokain, így megyei, járási, városi és községi szinteken. A termelőszövetkezetekről szóló dokumentumok a 20. század második felének falutörténeti kutatásához az egyik legfontosabb forráscsoportnak számítanak, mivel a termelőszövetkezetek működése szorosan összefonódott a falu életével, és a lakosság döntő része a tsz-ben dolgozott. A termelőszövetkezeteknek ugyanakkor döntő szerepük volt a falusi tradíciók, a hagyományos munkaszervezeti formák átalakulásában, valamint a hagyományos paraszti társadalom felbomlásában is. A tsz-kutatáshoz a pártiratok mellett tanácsi iratok, a közigazgatás területi szakszerveinek, testületeknek, és a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek a helyi anyagai használhatók fel. 17 A kapuvári járás mezőgazdasági termelőszövetkezetit vizsgálva ezeknek az iratoknak a lelőhelyei a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára. Az országos szintű iratokhoz hasonlóan az alsóbb szinteken is megjelenik az állam és a párt összefonódása, így külön csoportot képeznek a pártiratok és a tanácsiratok, melyek ugyanakkor szerves viszonyban állnak egymással. Az 1949. évi alkotmány értelmében az államhatalom helyi szervei a tanácsok lettek, helyi tanácsokat kellett alakítani minden megyében, járásban, városban és 500 fő feletti községekben, az állam- 16 N ÉMETH , 1995. 8 – 9. 17 Közigazgatás terüle ti szakszervei: Földművelésügyi igazgatás szakszervein belül a GyőrSopron megyei Termelőszövetkeze ti Tanács iratai. ( MNL GYMSM GYL) XXIV/210.); Testületek: Mezőgazdasági Sz ö- vetkezetek Szövetsége (MESZÖV) Megyei Elnökségének iratai (MNL GYMSM GYL XXVII/1.) ; Föl dművelésügyi szakszervek: Soproni Mezőgazdasági Igazgatóság iratai (MNL GYMSM SL XXIV/205.) .
