Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 2. szám - Hírek - Mozaikok Győr történetéből — Városmonográfia Műhelynap (Horváth József)
Hírek 93 MOZAIKOK GYŐR TÖRTÉNETÉBŐL VÁROSMONOGRÁFIA MŰHELYNAP 2017. május 15. A 2017. március 14-én tartott első győri Városmonográfia műhelynap folytatásaként május 15-én ismét fontos rendezvényen vehettek részt a város története iránt érdeklő- dők. Amíg az első – a házigazda Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér által megszervezett – konferencián rangos előadók (Gyáni Gábor akadémikus, Kaposi Zoltán professzor, Deák Ernő várostörténész) közreműködésével a várostörténeti kutatás módszertani kérdéseire, valamint az eddigi győri kutatási eredmények bibliográfiai számbavételére került a hangsúly, most – Győr Megyei Jogú Város Levéltára szervezé- sében – a város múltjának vázlatos áttekintése volt a kitűzött cél. A Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának rendezvénytermében megtartott műhelynapon – csakúgy, miként két hónappal korábban – Fekete Dávid, Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere köszöntötte a megjelenteket. Rövid köszöntőjében utalt arra, hogy e rendezvények fontos részét képezik egy városmonográfia előkészítésének, melyet a város 1271. évi kiváltságlevele kiadásának 750. évfordulójára, 2021-ben terveznek megjelentetni. 1971-ben, a 700. évfordulón egy várostörténeti tanulmánykötet jelent meg (Dávid Lajos, Lengyel Alfréd és Z. Szabó László szerkesztésében), most egy több kötetes, az újabb kutatási eredményeket szintézisbe foglaló vállalkozás körvonalai kezdenek kirajzolódni. Az előmunkálatok fontos része más városok gyakorlatának megismerése is, két hónappal ezelőtt a pécsi, most a szé- kesfehérvári monográfia-írás tapasztalatairól hallhatnak a jelen lévők. A konferencia első előadását Horváth Richárd (Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet) tartotta „Győr a középkorban” címmel. Az egykoron pályáját a Győri Egyházmegyei Levéltár munkatársaként kezdő kutató a téma teljességre törekvő áttekintésére már csak idő hiányában sem vállalkozhatott, a régészeti eredményeket pedig – mint mondotta – a régészeknek kell majd számba venniük. Az előadó néhány általa fontosnak tartott kérdés vizsgálatán keresztül igyekezett rávilágítani a korszak kutatásának legfontosabb problémáira. A győri püspökség alapítási évének bizonytalanságára csak utalva részletesebben foglalkozott az 1271. évi kiváltságlevél körüli problémákkal. Megtudtuk, hogy az több változatban maradt fenn, és fordítása még több variációban ismert; az eltérő tartalmi változatok, illetve az azokról – különböző korszakokban – készült fordítások alapos kritikai összevetése önmagában külön tanulmányt igényelne. De sok a bizonytalanság a várostopográfia terén is; nem dönthető el például egyértelműen az a kérdés, hogy mely korban mit értettek „Királyfölde” alatt. A középkor első századaiból becslése szerint kb. 20-25 győri polgárt ismerünk mindössze név szerint; ezek száma a középkori oklevéltárak szisztematikus átnézésével bizonyára gyarapítható lenne – fáradságos munkával. Fontos lenne a győri püspökök szerepének alaposabb vizsgálata is; hiszen olyan – országosan elismert – személyek ültek a győri püspöki székben, mint – csupán a 15. szá- zadiak közül említve néhányat – Salánki Ágoston, Nagylucsei Orbán, Bakócz Tamás –
