Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 2. szám - Mérleg - A Győri Tanulmányok legújabb kiadványa (Márfi Attila)
77 MÉRLEG A GYŐRI TANULMÁNYOK LEGÚJABB KIADVÁNYA GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK TUDOMÁNYOS SZEMLÉJE 37/2016. Felelős szerkesztő BANA JÓZSEF Győr, 2016. 120 p. A 2016-os évben a nagy múltú Győri Tanulmányok periodika két ígéretes kiadványa is napvilágot látott, egy forráskötet és egy a hagyományokhoz igazodó tanulmánygyűjtemény. Most ennek a kiadványnak a vázlatos ismertetésére vállalkoztunk, hogy a nemes tradíciókat megismertessük és ápoljuk. Ezek a tradíciók egészen 1971-ig nyúlnak viszsza, amikor Győr Megyei Jogú Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, engedve a több éve folyamatosan jelentkező kutatói igényeknek, megalakított egy majdani tudományos kutatóintézet magját alkotó csoportot. A csoport egyik legjelentősebb tevé- kenysége volt az 1973-tól megjelenő várostörténeti periodika, a Győri Tanulmányok útnak indítása. A kezdeti céloknak megfelelően az első években elsősorban urbanisztikai, városépítészeti írásokat közöltek, majd az 1980-as évek derekától tovább gazdagodott a sorozat arculata azzal, hogy rendszeresen megjelentetett helytörténeti, szocioló- giai, gazdaság- és kultúrtörténeti tanulmányokat. Ezzel a kiadványok intézményi háttere is megerősödött, és állandó programot adott a különböző történeti korszakok vertikális kutatásához és publikálásához. Létrejött az a szerző- és kutatógárda is, amelynek tagjai elkötelezettként tárták fel Győr és környéke történeti múltját. A kiadványok népszerűsége növekedett, s a kötetek ma már szinte elengedhetetlen részei a Rába parti város kulturális értékeinek. A rendkívül gazdag történeti múlt és a kutatói felkészültség is indokolta, hogy egyes tematikák önálló füzet formátumban is megjelenhettek. Napjainkban az alkotó műhely közössége folyamatosan tárja fel azokat a kevéssé ismert területeket, amelyekkel mindeddig adós maradt a jeles helyi történészgárda. Az igényes szerkesztésű kiadványok legutolsó, immár 37. kötetét veheti kézbe az olvasó. A már említett sokszínűséget, kutatói felkészültséget és igényességet méltán képviseli kötetünk hét szerzője. Elsőként Bagi Zoltán Péter főlevéltáros, a Szegedi Tudományegyetem tudományos munkatársának kiérlelt írása olvasható a kötetben „»Azmikor az vaspléhből csinált torony tetejére helyeztetett kakas megszólalna« Győr visszafoglalása 1598. március 28–29.” címmel. Győr történetének egyik legfrekventáltabb eseménye szinte folyamatosan terítéken van – méltán – a neves hazai és olykor a külföldi történészek körében. A szerző arra vállalkozott, hogy a Bécs védelmének szempontjából stratégiai fontosságú erődváros visszavételéről az eddigi legteljesebb képet adja. Mindezt három fő eseménysorozatra koncentrálva vázolja fel a szerző: felkészülés a támadásra, a támadók és a védők ereje, a visszafoglalás eseményei. Részlete-
