Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 2. szám - Kilátó - Horváth J. András: Levéltárértelmezés, forrásértékelés és levéltárhasználat az Archivar 2010—2016 közötti évfolyamainak vezető írásaiban
Horváth J. András 72 szinten és ponton adódik egy igazgatási feladatra meghatározó hatású döntés, amelynek dokumentációja érdemes a levéltári megőrzésre. A szerző hivatkozik a Friedrich Ebert Stiftung elemzésére, amely azt hangsúlyozza, hogy a privatizáció és a deregulációs folyamatok eredményeként, s hangsúlyosan a kommunális igazgatás területén egyre nagyobb mértékben kerülnek át az állami intézményektől feladatkörök a privát és a közösségi szektorokba (harmadik szektor), s az állam szerepe egyre inkább csupán egyfajta garanciabiztosításra korlátozódik. A cikk példák idézésével újra és újra aláhúzza a társadalmi szervezeteknek, mint maradandó értékű iratokat képzőknek a jelentőségét. A régi, nagy intézményesen mű- ködő szervezetek mellett tömegével jönnek létre folyamatosan helyi szinten működők, amelyekről – sajnálatos módon – a levéltáraknak jószerivel nincs is megfelelő informá- ciójuk. Szerencsére a szerző nem esik abba a hibába, hogy csőlátó módon letaszítsa a hivatali iratokat a szemléleti horizontról, s hangsúlyozza, a nem hivatali iratokat a hivataliak értékelésével szükséges korrelálni. Érdekességként említjük meg, hogy főként az általános – tehát a tartományi, terü- leti és önkormányzati – levéltárak esetében a releváns hivatali, illetve nem hivatali iratok közötti „választási dilemmán” túlmenően az utóbbi időszakban egyes speciális levéltári gyűjtemények, mint elkülönült forráslehetőségek is az érdeklődés homlokterébe kerültek. A folyóirat múlt évi 2. száma ennek megfelelően a különféle művészeti jellegű levéltári gyűjtemények helyzetét állította középpontba. Míg korábban szaklevéltárak foglalkoztak főként művészek különféle hagyatékainak gondozásával, mára azonban a levéltárak kapuikat időnként tágra nyitják, s a hagyományos gyűjteményi tematikák mellett új forrásterületeket is keresnek. A művészeti levéltárak esetében már nem csupán az egyes kiállítások szervezésének történeti háttere, s annak szöveges dokumentumai állnak a közösségi irányú törekvések homlokteré- ben, hanem olyan újszerű kommunikációs tevékenység is, mint például az egyes művé- szekkel való együttműködés lehetőségének keresése. 18 A levéltári használat változó formái és keretei Az elmúlt évi évfolyam két száma is bő teret szentelt a levéltárhasználat megváltozott módozatainak és a levéltárak szolgáltatási arculata átalakulásának. Az 1. szám elvi szinten vetette fel a levéltárhasználat meghatározó szempontjait, a 3. szám pedig a virtuális kutatóterem gyakorlati kérdéseket felvető szituációját érinti. Michael Hollmann a Bundesarchiv iratainak internetes közzétételével kapcsolatban fölmerülő kérdéseket állítja cikke homlokterébe. 19 Jóllehet manapság igencsak divatba jött a levéltári állományok bizonyos darabjainak vagy egyenesen nagyobb egységeinek online formájú közzététele, fontos kérdések merülnek fel ezzel kapcsolatosan: így például – mekkora előkészület szükséges ahhoz, hogy az információ a kutatás, illetve a levéltárhasználat számára ilyen módon rendelkezésre álljon. A szerző értekezik a temati- 18 P RÜGEL , R OLAND : Das Deutsche Kunstarchiv im Germanischen N ationalmuseum. Archivar. Zeitschrift für Archivwesen. 69. évf. 2016. 2. sz. 110 – 113. 19 H OLLMANN , M ICHAEL : Deutschland in zwei Nachkriegszeiten. Der Einstieg in das OnlineArchiv des Bundesarchivs. Archivar. Zeitschrift für Archivwesen. 69. évf. 2016. 1. sz . 6 – 9.
