Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 2. szám - Forrás és Érték - Kocsis Piroska: A Teleki család irathagyatékának kalandos útja Országos Levéltárba kerüléséig
Kocsis Piroska 20 miniszterelnök. 13 A katolikus ághoz tartozott még Teleki Sándor (1821–1892), a kalandos életű „vad gróf”, a koltói Teleki-kastély ura, Petőfi Sándor, Liszt Ferenc és Victor Hugo barátja, valamint Teleki János országgyűlési képviselő (1893–1946). A birodalmi rangra emelt széki Telekiek a politikai, társadalmi életben betöltött szerepükkel több évszázadra beírták nevüket Magyarország és Erdély történelmébe. Ilyen történelmi előzmények alapján nem csodálkozhatunk azon, hogy a Teleki Pál nevével fémjelzett, katolikus ághoz tartozó Teleki Andor a maga módján, több mint tízezer kilométer távolságból megpróbálta menteni és biztonságba helyezni azokat a pó- tolhatatlan értékű dokumentumokat, amelyet a család őrizetére, felügyeletére bízott. Erre inspirálta őt a Teleki család hagyatékához tartozó, mintegy negyvenezer kötetre rúgó marosvásárhelyi Teleki Téka, 14 amelyet Teleki Sámuel erdélyi kancellár adományozott 1802-ben a városnak, vagy az a 16. századi Teleki-kódex, 15 amely a ferences irodalom egyik becses példánya, valamint a Kolozsvárott őrzött, 18. századi Telekiénekeskönyv. 16 Figyelemre méltó továbbá az az adomány is, amelyet Teleki László édesanyja, Mészáros Johanna és gyámja, Teleki József tett, amikor felajánlották a Teleki család könyvtárát az 1825-ben megalapított Magyar Tudós Társaságnak. A Teleki-család mecénási és a kulturális életben betöltött tevékenysége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az 1947-ben Argentínába emigrált Teleki Andor, mint a család legidősebb feje gondoskodjék azokról a családi iratokról, amelyek nemcsak a katolikus ágra, de a református ágra vonatkozóan is jelentős és maradandó értékű dokumentumokat tartalmaznak. Széki gróf Teleki Andor nem tartozott a kiterjedt család ismert tagjai közé, hiá- nyos életrajzi adatai ellenére azonban egy olyan nem mindennapi személyiség képe bontakozik ki előttünk, aki méltó arra, hogy az utókor – saját jogán is – számon tartsa. 13 Teleki Pál (1879–1941), geográfus, egyetemi tanár, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az ország főcserkésze. 14 A Teleki-Bolyai Könyvtár vagy ismertebb nevén Teleki Téka Marosvásárhely egyik legjelentősebb kulturális öröksége. A könyvtár több ősnyomtatványt, régi könyveket, kéziratokat és könyvritkaságokot őriz. Érdekességként megemlítjük, hogy Pesten később, 1802. november 25-én alapította gróf Széchényi Ferenc az Országos Széchényi Könyvtárat, amely a Magyar Nemzeti Múzeum őse lett. 15 A Teleki-kódex 1525 és 1531 között készült. Legendákat, elmélkedéseket, erkölcstanító példákat, imádságokat és szerzetesi regulákat tartalmaz. Magyar nyelvemlék, amelyet valószínűleg négy személy írt. Az első három szerzőtől származó részt feltehetően a marosvásárhelyi klarissza apácák készítették, míg a mű negyedik írója a sepsiszentgyörgyi Ferenc fráter, ferences szerzetes. 1930 után a kódex további három kö- zépkori kódexszel együtt eltűnt, feltehetően gróf Teleki Károly kurátorsága idején, akit ezután leváltottak tisztségéből. 16 Gróf Teleki László Gyula hosszúfalvi levéltárának rendezése idején került elő az a kéziratos töredék, amely a 17. századi magyar líra történetéhez nyújt értékes adalékot. A kötet 49 verset tartalmaz, amelyek mindegyikét Barakonyi Ferenc (1611–1675) Torna és Abaúj vármegyei szolgabíró, alispánnak, Wesselényi Ferenc nádor és Széchy Mária udvari kapitányának tulajdonították. A Teleki-énekeskönyv a 20. század elején került az irodalomtörténet látókörébe. Felfedezője Erdélyi Pál volt. Ma már kimutatták, hogy az énekeskönyv összesen hét különböző kéz írását tartalmazza, és sok javítás található benne. A kéziratot 1655-től az 1660-as évek közepéig írták, anyagában sokkal korábbi versek is helyet kaptak.
