Levéltári Szemle, 66. (2016)

Levéltári Szemle, 66. (2016) 1. szám - Mérleg - Levéltári múltba pillantó (Kujbusné Mecsei Éva)

Mérleg 83 hungarika kutatáson járt Bulgáriában, Lengyelországban. Közművelődési munkájának köszönhetően Debrecenben már 1953-tól látogathatták a diákok a levéltárat. Komoróczy szorgalmazta

történelmi olvasókönyv kiadását is. Számos „modern” PR ötlete volt: kiállítás, rádióelőadás, levelezőlap nagyságú fotók, levéltári nap, művelődéspolitikai beszélgetések, tanulmányok a szakfolyóiratokban. Példaképének tanárát, Szabó István történész-levéltárost tartotta. Bár nyugdíjas

korában egészsége megrendült, a kutatásban, publikálásban semmi sem akadályozhatta – tudhatjuk meg mindezt Szendiné Orvos Erzsébet igazgató főlevéltáros tanulmányából. Horváth Benedek a diákkorú dédunoka szemszögéből pillant vissza a nagytekintélyű levéltárosra. Iskolai feladattól inspirálva kutatott dédapja után a nagymamája által összeállított

családi iratok között. A megsárgult lapokból kiolvasottakat a nagyi által szóban elmondottak

mind jobban megvilágították, teljessé tették. A hivatalos életrajz kiegészült a családi legendáriummal a születés idejéről, a személyes emlékekkel a hadifogságról, valamint a családi fotókkal.

A megmaradt személyes iratokból való idézetek, a családtagok élettörténetének megismertetése,

az utód objektivitásra törekvő jellemleírása teszi emberközelivé a munkát. Egy Komoróczyhoz szintén közel álló, sokáig vele dolgozó kolléga, Mervó Zoltánné is

visszaemlékezik hajdani főnökére. A levéltártörténetre is számos ponton rávilágító interjú a

Szendiné Orvos Erzsébettel folytatott beszélgetés írásbeli rögzítése. Mervóné Rózsika, aki már

diákként is dolgozott a levéltárban, 1953-ban a pedagógus pályáról munkatársnak került az egy évvel korábban összevont városi és megyei levéltárba. Munkatársi feladatain keresztül pillanthatunk bele a korabeli levéltár életébe, a kollégák jellemébe, a politika levéltárra gyakorolt hatá-

sára. A levéltári munka kiemelten fontos részét képezte akkor az iratbeszállítás, és az irattár ellenőrzés, amit többnyire stráfkocsival, valamint biciklivel, vonattal oldottak meg. Mindezek

mellett az előírások szerint napi 25 cm-t kellett rendezni. Elnosztalgiázva a régi feladatokon látszik a levéltár napjainkban megélt paradigma váltása. Tennivalóink kibővültek, átalakult a segédletkészítés módszertana, megváltoztak a levéltári munka súlypontjai. Az informatika térnyerése óriási, de a levéltáros elhivatottságára, szakértelmére ma is szükség van, azt nem pótolhatja semmi. Ehhez elengedhetetlen saját intézménye történetének, az általa végzett munka múltjá-

nak ismerete is. Az életpályák mellett a levéltárról, mint intézményről adott áttekintést a levéltár

volt igazgatója, Radics Kálmán. Írásában részletesen vázolta a múltat, elemezte a debreceni és a hajdúböszörményi kollégák figyelemre méltó szakmai munkáját és a 2012. október 1-jétől kialakult új működési keretben, a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményeként végzett tevékenységeket. A debreceni központhoz hasonlóan levéltár-pedagógiai és közművelődési munkájával,

helytörténeti kutatásaival kiemelkedik a hajdúböszörményi fióklevéltár is. Vezetője, Varjasi Imre ajánl érdekességeket az olvasó figyelmébe a Hajdúkerület iratanyagából, megismertetve az érdeklődőket a történeti háttérrel is. Publikálási lehetőséget kapott a helytörténeti pályázat nyertese, Kanyuk Petra is, aki kötetzáró írásában a debreceni Tisza-szobor történetét dolgozta fel. A kötet utolsó nagy fejezetében a Bényei Miklós által készített bibliográfia nyújt betekintést

Hajdú-Bihar megye 2006. évi helytörténeti irodalmába. A közel 100 oldalas munka a megyebeli lokálpatrióta szakemberek és amatőr kutatók illusztris munkájáról ad képet. A szerkesztői feladatokat Szendiné Orvos Erzsébet igazgató vállalta fel. A lektor Nyakas Miklós volt. A tipográfiát és a borítótervet a levéltár informatikusa, Katona Péter készítette. A kö-

tetet a Kaligráf 2000 Bt. nyomtatta. A könyv megjelenését az NKA támogatta. A szép kiadvá-

nyon kívül és belül is látszik, hogy szívvel-lélekkel készült. A helyenkénti tipográfiai zökkenéseket feledtetik az informatív, olvasmányos tanulmányok és a gazdag képanyag. A kötet 2016ban, a Magyar Levéltáros Egyesületének Év Levéltári Kiadványa pályázatán a Monográfiák, tanulmánykötetek kategóriában 3. helyezést ért el. Kujbusné Mecsei Éva