Levéltári Szemle, 66. (2016)

Levéltári Szemle, 66. (2016) 1. szám - Műhelymunkák - Bagi Zoltán Péter - Kocsis Zsuzsanna: A dél-dunántúli végvidék hétköznapjai. 1526–1568 Missilesek

Bagi Zoltán Péter–Kocsis Zsuzsanna 74 megoldásokat, tehát a fenti hangokat g, l, n, t betűkkel írja. Amennyiben egyértelmű,

hogy ez helyesírási hátterű, úgy olvasatnak a palatális hangot adtuk meg. Ettől a gyakorlattól csak akkor tértünk el, ha a nyelvjárási háttér indokolttá tette, vagyis az adott

helyen az írnok dialektusának megfelelően egy depalatális hangot kellett, hogy ejtsen/értsen (például a királ, leán, asszon). A 16. század egyik jellegzetes írnoki megoldá-

sa, hogy amennyiben egy lexémában két olyan hang követi egymást, melyek jelölésmódja megegyezhet, úgy az írnok nem írja le a két azonos betűt egymás után, csak az

egyiket.

49 Ez a palatális ~ depalatális oppozíció olvasatát egyes esetekben problematikussá tette,

50 a problémát a nyelvtörténet és dialektológia segítségével oldottuk meg.

Ha az írnok nyelvhasználata nem volt depalatalizáló úgy, a palatális hangot írunk az olvasatba;

51 ha a depalatalizálás megjelent a levélírónál, akkor annak megfelelően adtuk meg az olvasatot.

52 A hangérték nélküli h graféma használata mind a korszakban, mind

az általunk átírt levelekben is gyakori, főként a g (gh) és t (például the) hangok jelölésé-

ben. Mivel a jelenség egyértelműen helyesírási és nem ejtésbeli sajátosság, ezért az olvasatban a h-t elhagytuk, s csak az ejtett hangot írtuk le. Az egyedi grafémák olvasatának megítélése szintén nagy körültekintés igényelt, s

feloldásuk nyelvtörténeti és nyelvjárás-történeti szempontok figyelembevételével történt pl. Sennyei Ferenc az ö hang jelölésére alkalmazott sajátos, felül zárt v betűjének

esetében.

53 A hangjelöléseknél kell kitérnünk a különböző betűtévesztések és elírások átiratban történő kezelésére. Amennyiben a betű, de sok esetben inkább a hang tévesztése a levélíró egyéni nyelvhasználatából eredeztethető, s nyelvjárási vagy egyéb nyelvhaszná-

lati okokra visszavezethető, úgy azt nem javítottuk. Ilyen jelenségek például a mássalhangzók esetében a zöngéségi párok b-p, g-k, d-t, gy-ty tévesztése, ami Sennyei Ferenc

mög-mök ’meg’

54 és Csányi Ákos szolkálhatak-szolgálhatok ’szolgálhatok’

55 esetében is

rendszeresen és következetesen adatolható. Amennyiben a fenti okokra nem vezethető

vissza az elírás, de az adott szó értelmezésében nem zavaró, úgy szintén nem javítottuk

a szöveget, de a szót a (!) jellel láttuk el. Ha azonban az értelmezéshez feltétlenül szükséges volt a szövegbe való beavatkozás, abban az esetben ezt megtettük, s jelzéssel láttuk el, e betoldott értelmezést segítő betűt [ ] jelbe tettük. Hasonlóképpen jártunk el a

hiányzó betűk esetében is. Ha a levelek fizikai sérülése vagy az írnok hibája következtében egy betű (vagy betűkapcsolat, esetleg rövidebb szótag) hiányzott, úgy azt a szö-

veg értelmének megfelelően, az írnok egyéni nyelvhasználatához illeszkedve kiegészí-

tettük. A kiegészítést [ ] jelbe helyeztük. Ugyanezt tettük amennyiben a hiányzó szó,

vagy szavak teljes bizonyossággal megállapíthatóak voltak. 49 Például, ha az y az í jelölésére és a palatalizáció jelölésére egyaránt használta, akkor a nyíl szót nem nyyl alakban, hanem nyl formában írja le. 50 Az azzoni olvasata például lehet [asszonyi] vagy [asszoni], ugyanígy a leani [leányi] vagy [leáni]. 51 Tehát a leani olvasata [leányi] lett. 52 Vagyis a leani feloldása így [leáni]. 53 MNL OL E 185 Missiles 33. d. Sennyey Ferenc–Nádasdy Tamás nr. 331. 54 MNL OL E 185 Missiles 33. d. Sennyey Ferenc–Nádasdy Tamás nr. 337. 55 MNL OL E 185 Missiles 7. d. Csányi Ákos–Nádasdy Tamás nr. 101.