Levéltári Szemle, 66. (2016)

Levéltári Szemle, 66. (2016) 3. szám - Mérleg - Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére (Dominkovits Péter)

Mérleg 90 Az egykori munkatárs, Récsei Balázs ezúttal is a somogyi kéjelgés ügy egy újabb

esettanulmányával ismertet meg bennünket, amelyben egy 1924–1925. évi marcali

bordélynyitás által helyben és azon túl felkavart konfliktusokkal terhelt ügyet írt le.

Cserna Anna Tolna megyei főlevéltáros, nemcsak összefoglalta a könyvgyűjtő gróf Apponyi Sándor életútját, és bemutatta az OSZK-nak, illetve a Nemzeti Múzeumnak felajánlott értékeket, vagyonokat, de a tanulmány függelékeként kölölte Apponyi Sándor

1852. évi végakaratát is. A burgenlandi jelenkor kutató-levéltáros Michael Hess bevezető soraiban személyesen is visszaemlékezett a mogersdorf konferenciát szervező Bősze Sándorra, forrásközlésében pedig egy német birodalmi diákcsoport 1929. évi burgenlandi utazásából

közölt részleteket. Vonyó József Gömbös Gyula miniszterelnök és a társadalmi egyesületek viszonyát

mutatja be. Kövér György a kaposvári születésű Komjáthy (Kring) Miklós1932–1933 során Domanovszky Sándorhoz írott tudós leveleit publikálta. Az egykor somogyi levéltáros, Gyenesei József Kecskemét város barackpálinka márkavé-

delme érdekében kifejtett 1930-as évekbeli törekvéseit ismertette. Décsey Sándor egy 1939-es kaposvári zászlóavatás kapcsán, az olasz–magyar politikai kapcsolatok egy szeletét mutatta be. Mindenképpen ki kell emelni az egykori csoporttárs, Molnár András munkáját, aki

a Zalaegerszegi (47/III. honvédzászlóalj)történetébe ágyazva, az apai nagyapa, Bősze

József tartalékos hadnagy erdélyi bevonulással kapcsolatos fotóit publikálta, valamint az említett ős egységtörténetbe, hadműveletekbe ágyazott életútját dolgozta fel. A tanulmány speciális értéke: a családnál megőrzött fényképeket még 2012-ben Sándor adta át a Szerzőnek. A fiatalabb levéltáros generáció tiszteletét Czetz Balázs tanulmánya jelzi, aki a Fejér Vármegyei Közjóléti Szövetkezet1940–1948 közötti történetéről készített tanulmányt. Káli Csaba Kelemen Béla nagykanizsai városi párttitkár, a helyi MKP szervezet 1945. október–novemberi munkájáról készült összefoglaló jelentését publikálta. Katona Klára a konfliktusoktól sem mentes 1945–1949 közötti magyar–jugoszláv határmenti kapcsolatokat foglalta össze. A soknemzetiségű Somogy megyére tekintettel Tóth Ágnes az 1945–1950 közötti nemzetiségi oktatást összegezte egy tanulmányában. Míg a

muzeológus-tanár Tar Ferenc az 1945–1990 közötti zalai politikai elit vizsgálatához járul

hozzá, Gyarmati György az 1949. évi országgyűlési választások Somogy megyei tanulsá-

gait, a tapasztalható választói magatartást elemzi és sűrűn adatolja. A vezető utód, az egykor Sándor által felvett kolléga, Polgár Tamás, Keszthelyi Ferenc kaposvári levéltáros

1951. évi munkanaplóján keresztül mutatja be az államosítás, nagymérvű iratbeszállítá-

sok évtizedének helyi mindennapjait. Az ugyancsak volt munkatárs, Szántó László a somogyi TIT 1953–1985 közötti

működését vázolja. Itt is érdemes megjegyezni, hogy Sándor 1990–2014 között a Somogy megyei TIT elnöki tisztét is betöltötte. A vidéki levéltárak 1956-os forrásfeltárá-

sában kiemelkedő szerepe volt Á. Varga Lászlónak, amit Somogyban az előbb említett