Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 3. szám - Fiziker Róbert: Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesülete 2016. évi vándorgyűléséről
Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesülete 2016. évi vándorgyűléséről 13 tán kialakult helyzetet, 1 amit a résztvevők megdöbbenéssel fogadtak. Kitért továbbá arra, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közelmúltban hozott döntése – mellyel a Kiss László-ügy iratait őrző Budapest Főváros Levéltárát há- rom millió forint bírsággal sújtotta – egyrészt veszélyezteti a kutatás szabadságát, másrészt szükségessé teszi a levéltári adatvédelem kérdéseinek és szabályozásának újragondolását. Dr. Torsten Musial, a Berlini Művészeti Akadémia filmarchívumának vezetője, a Német Levéltárosok Egyesülete képviselője ehhez kapcsolódóan arról tájékoztatott, hogy Németországban jelenleg van napirenden az új szövetségi levéltári törvény tervezete, amely egyebek között a személyes adatok védelmének időhatárát a halálozást követő 30 évről tíz évre szállítaná le. Emellett a német társegyesület az elmúlt idő- szakban nagy figyelmet fordított a civil szervezetek irattárainak védelmére, ezek megőrzéséről és kezeléséről útmutatót készítettek. Daniel Doležal, a Csehországi Levéltárosok Egyesülete képviseletében szintén arról számolt be, hogy figyelmük középpontjában a 2002-ben elfogadott levéltári törvényt felváltani hivatott új törvény előkészítése állt. Megítélése szerint a csehországi levéltárügy mentálisan ma is az 1990-es évek világában él. Nagy gondjuk az épületek korszerűtlen volta, az informatikai rendszerek általános elavultsága. Levéltáros képzés kilenc egyetemen van, de mindenütt klasszikus segédtudományi irányultságú történészlevéltáros képzésről van szó, az újabb levéltár-elméleti és gyakorlati ismeretek csak erősen fogyatékosan jelennek meg az oktatásban. Mária Grófová áttekintést adott a szlovákiai levéltárügyben az utóbbi években végrehajtott szervezeti átalakítások következményeiről, melyek azt eredményezték, hogy a Belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó levéltári szervezet tudományos és kulturális funkciói leépülnek, a levéltárakat puszta hivatali szerepkörre szorítják. Jugoslav Veljkovski, Vajdasági Levéltárosok Egyesületének elnöke örvendetes hírről számolt be, az Újvidéki Levéltár új épületének ez évben történt átadásáról, így a péterváradi várból végre Szerbia legkorszerűbb levéltárépületébe költöztethetik át az anyagot. Dražen Kušen a horvátországi levéltárosokat foglalkoztató problémák közül szintén az – 1997 óta hatályos – levéltári törvény megújításának szükségességét emelte ki. A kanadai „total archives” koncepció alapján – amely a levéltárak feladatát nem meghatározott iratképzők iratainak megőrzésében, hanem a társadalom és történelem minél sokrétűbb dokumentálásában látja – ki kívánják dolgozni ennek saját viszonyaikhoz illeszkedő változatát. Willibald Rosner az osztrák levéltárügy legnagyobb problé- máját a szervezeti és szabályozási széttagoltságban látja: a szövetségi állam, a tartomá- nyok és az önkormányzatok mind maguk rendelkeznek levéltárügyük és levéltári anyaguk tekintetében, a felügyelet és koordináció pedig igen fogyatékos, a magánlevéltári anyagok felett pedig nem érvényesül semmiféle hatékony felügyelet. Ecsetelte a rendszer anomáliáit, ami a tartományonként is eltérő adatvédelmi politikában éppúgy megnyilvánul, mint az elektronikus köziratok átvételének megoldatlanságában. Anna Domalanus a visegrádi négyek levéltári szervezeteinek együttműködésével ké- szült és elsőként Varsóban bemutatott From Visegrad to Visegrad című, elsőként Varsó- 1 A költözést az irat anyag egy részének átszállítása után bizonytalan időre felfüggesztették, így az 1945 utáni politikai kormányszervek iratanyag ma sem kutatható. – A szerk.
