Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 4. szám - Műhelymunkák - Keresztes Csaba: Kutatási lehetőségek és kutatási esetek az Új Magyar Központi Levéltárban 1970 és 1979 közöt
Keresztes Csaba 80 nek ötéves tervünkben, melyet magasabb párt és állami fórumokon jóvá hagytak, és végrehajtásában támogatnak. […] A bizalom megteremtése és a remélhető jó munkakapcsolat érdekében – hiszen a jelen ügytől függetlenül is kapcsolatban állunk a Minisztertanács Titkárságával – , kérem, fogadja most el részletesebb tájékoztatásomat.” 70 A kutatás 30 éves zárolási határán belül kívánta a levéltár a levéltári és irattári kutatást engedélyeztetni, úgy, hogy a munka a védett idő- szak lejárta után fejeződne be. A Minisztertanács Titkársága engedélyezte a kutatást, de csak erős feltételekkel (másolat készítésének tilalma, a publikáció 1979. június 30-ig nem hozható nyilvánosságra, stb.). 71 Üzemtörténeti kutatás Ismert, hogy az ilyen jellegű történetírás 72 a korszakban kiemelkedő szerepet játszott, és a hivatalos körök is támogatták. A levéltárhoz sok ilyen jellegű kérelem érkezett. Mégsem ment mindenkinek egyszerűen a kutatási cél teljesítése. 1972-ben egy újságíró – a Bakonyi Bauxit Vállalat megbízásából! – a vállalat jogelődeinek iratanyagát kívánta tanulmányozni. Az iratok csak pénzügyminisztériumi engedéllyel voltak kutathatók, a minisztérium azonban indokolás nélkül elutasította a ké- relmet. 73 Az 1902-ben alapított Szentgotthárdi Kaszagyár történetének megírása is akadá- lyokba ütközött. A gyár 1945 után, pontosan nem ismert időponttól kezdődően, egy szovjet gépipari vállalat fennhatósága alá tartozott. Emiatt a kutatásokat szabályozó rendeletben foglaltak alapján (mint külföldi érdekeltségű vállalat) korlátozások alá esett. A levéltár a kutatni szándékozót arra kérte, hogy az „Utasításban megjelölt mó- don” nyújtson be kérelmet a levéltárnak, amelyet majd pártolólag fognak felterjeszteni. 74 (Az ügynek nem ismert a folytatása.) A Vasipari Kutató Intézet 1977-ben egy munkatársát levéltári kutatással kívánta megbízni, a „magyar vaskohászat fejlődéstörténetében kimagasló szovjet segítség dokumentálása céljából”. A levéltárosok feltételezték, hogy az Országos Tervhivatal (OT) anyagaiban lehet a témára vonatkozó érdemi iratanyag. Ennek az átnézését ajánlották először a kutatónak, majd a referens megnézte a segédleteket és néhány tételt az OT anyagban, de iratot nem talált. Ennek alapján kijelentette, hogy mivel anyag nincs, és az egész irategyüttes egyébként is zártként kezelendő, továbbá az OT-hoz kellene fordulni engedélyért, ezért „anyag hiányában […] fölöslegesnek tartom az eljárás megindítását”. Ezzel a vezetőség is egyet értett, és a „témába vágó anyag nincs, rendezetlen” megjegyzéssel ad acta tették a kérelmet. 75 A püspökladányi termelőszövetkezeti „mozgalom” történetét feldolgozó kötet elkészítéséhez is a levéltárba irányították a megbízottat. Számára – megbízólevél gya- 70 MNL OL XXXIV–1–a–82. tétel –1150–1976. – A magyarázathoz hozzátették: „A fentieken túlmenően a kötet készítőinek személye mellett több garancia is van arra, hogy semmiféle államérdekeinket sértő anyag nem kerül illetéktelenek kezébe.” 71 MNL OL XXXIV–1–a–82. tétel –1150–1976. 72 Ebbe a kategóriába sorolhatók a termelőszövetkezetek történetének feltárására irányuló kutatások is. 73 MNL OL XXXIV–1–a–99. tétel –1026–1972. 74 MNL OL XXXIV–1–a–82. tétel –1332–1975. 75 MNL OL XXXIV–1–a–82. tétel –1544–1977.
