Levéltári Szemle, 66. (2016)

Levéltári Szemle, 66. (2016) 4. szám - Műhelymunkák - Keresztes Csaba: Kutatási lehetőségek és kutatási esetek az Új Magyar Központi Levéltárban 1970 és 1979 közöt

Keresztes Csaba 72 1972-ben jelentősen visszaesett. 1973 és 1979 között évente változó számú, átlag

negyven kutatási engedélyt adtak ki. A kutatási engedélyek száma nem mutat exponenciális jellegű emelkedést a vizsgált időszak végéig.

27 A levéltári munkatársak kutatási ügyeit is iktatták, és ezeket vizsgálva kiderült,

hogy az ÚMKL-ben (és az OL-ban) dolgozó és különféle kutatásokat, feltáró munkát

végző levéltárosokkal sem kivételeztek: saját kutatásaik kapcsán, de más referenciákban, mindegyikőjük végig vitte a fentebb leírt engedélyeztetési eljárást. Az Országos Levéltár mikrofilmtára 1945 utáni iratanyagokról készített mikrofilmeket is őrzött. Ezek átnézése iránt előfordult kérelem, ezért az Országos Levéltár

(„minthogy a megjelölt levéltári iratanyag eredetije” az ÚMKL őrizetében van), megkérdezte

az ÚMKL-t, hogy a kutatás(ok)nak van-e valamilyen akadálya. A megfelelő támogató

iratok megléte esetén az ÚMKL hozzájárult a kutatások megkezdéséhez.

28 Az engedélyező szervek további korlátozásai Az engedélyezésre jogosult szervek a jogszabályokban foglaltakhoz képest gyakran

egyedi jellegű korlátozásokat, a kutatások lehetőségeinek további szűkítéseit foglalták

bele engedélyező okiratukba. E korlátozások kisebb vagy nagyobb mértékben akadályozhatták az iratanyag teljes megismerését. Némelyik feltétel csak technikai jellegű volt, és többnyire a másolatkészítést tiltotta meg, bizonyos esetekben azonban mindenfajta betekintést és reprodukálást tiltottak. Néhány esetben kérték a szervek, hogy – az 1969-ben kibocsátott 27. számú törvényerejű rendeletbe is belefoglalt – személyhez fűződő jogok vagy méltányos érdekek

ne szenvedjenek sérelmet, „ugyanis a kutatandó levéltári anyagokban szerepelnek ma is élő

személyek, akiknek az érdekeit a kutatás nem sértheti”.

29 A feltételek között szerepelt, hogy a kutató „csak a témájára valóban vonatkozó anyagokat kapja kézhez”. A kiadás előtt másnak az elkészített publikációba betekintenie sem

volt szabad a jogutód vagy „más illetékes szerv” engedélye nélkül.

30 Homályos megfogalmazású és ezért szó szerint végrehajthatatlan kérések is előfordultak. Az Országos

Tervhivatal jelentette ki egy ízben, hogy az MTA TTI munkatársa a Gazdasági Főtanács iratait „a kutatáshoz szükséges mértékben” tekinthesse meg.

31 Következetes és jellegzetes volt a Külügyminisztérium hozzáállása a saját és a levéltárba került Békeelőkészítő Osztály iratanyaga esetében. Ezt az iratanyagot a korszakban is sokan kívánták kutatni (egyébként mindmáig nagyon népszerű), hogy a világháború időszakát, a békeszerződés előkészítését és a század közepi magyar társadalom viszonyait megismerhessék. Az iratanyag viszonylag jól kiépített szerkezettel ren- 27 MNL OL XXXIV–1–a–31. tétel

–1970. és XXXIV–1–a–99. tétel–1970., továbbá XXXIV–1–j–sz. n.–

1970–1980. (26. doboz.) 28 Pl. MNL OL XXXIV–1–a–82. tétel–22–1975. – Ebben az esetben a KüM Békeelőkészítő Osztálya

anyagáról készített mikrofilmeket kívánta egy kutató átnézni. 29 MNL OL XXXIV–1–a–82. tétel–1868–1977. – Az említett kutatás tárgya a Népfőügyészség anyagát

érintette. 30 MNL OL XXXIV–1–a–82. tétel

–1422–1976. 31 MNL OL XXXIV–1–a–82. tétel

–429–1975.