Levéltári Szemle, 66. (2016)

Levéltári Szemle, 66. (2016) 4. szám - …Október 23. után – November 23. előtt… - Wisinszky László naplója, 1956. október 23. – december 11. Közreadja: Szakolczai Attila

Szakolczai Attila 30 Vasárnap reggel 8. A magyar rádió bemondja: éjjel fegyverszünet volt. Bár állítólag csak egyes gócok vannak, a Moszkva téren mégis szétlőttek néhány orosz járőrt. Állítólag az oroszok nem lőttek vissza. Tárgyaltak az ellenforradalmi csapatok küldötteivel. Újra amnesztiát hirdettek mindenki számára, aki azonnal leteszi a fegyvert (hányadik amnesztiarendelet ez?). 10-15 óra között lehet az utcán járni, csakis egyesével, vagy legfeljebb kettesével. ½ 11-kor elindultunk haza, megnézni az otthoniakat. Az itteni viciné

74 (Kerékné)

szerzett 4 kg fehér (12 ft-os) kenyeret, 2 kg-os kenyeret viszünk magunkkal. Az utunk csendes volt, messze, talán az Üllői úton ágyúzás. Nagyon szép napsü-

tés. A Bajza utca – Damjanich u. sarkán orosz tank. Előtte egy zöld mentőautóba

tesznek be valakit. Csupa vér az utca köve. Nyafi persze nyugtalan lett. Engem valahogy hidegen hagyott a dolog. Mindenütt nagy tömeg. Nem törődnek a csoportosulási tilalommal. Nagymama

75 nyitott ajtót. Mindenki elment vásárolni. Mamie és Kodi még misét

is hallgattak. Nagymama és Anyja [Mamie] megcsinálták a kispárnámat, amit ahhoz lehet használni, ha nincs ágyazva, de én fekve olvasnék. Aztán mindenki hazajött. Kodi és Nyafi lementek húsért sorba állni, de nem jutottak oda, Mamie felváltotta őket, aztán megebédeltünk. Volt kenyér otthon, így csak kicseréltük a miénkkel, mert Anyja nagyon fájlalja a gyomrát és teljesen kiborult. Nagymama mosolyog és vidám. Szóval nem lett semmi a húsból, mire elindultunk haza. Nyafi vezetett, de borzasztó erős iramot diktált, úgy látszik, félt. Megbeszéltük,

hogy elmegyünk a Dévay ikrekhez,

76 de pont az ő házuk előtt egy orosz I. V. Sztálin

tank állt, nem lehetett bemenni, az orosz őrség nem engedett be. Elég csönd van. Néha lövöldözés. Érdekes, hogy a Nyugati elől elvitték a tankokat, gépágyúkat, 3 páncélautó, gyalogság, 2 I. V. Sztálin tank maradt csak. Befűtöttünk. Álmos lettem, a meleg is bágyadttá tett, lefeküdtem aludni. A szembeni nyomdát őrző katonaság (Ercsiből, a helyőrségi laktanyából hozták őket, utászok)

tartja megszállva a ház Bajcsy-Zsilinszky utcai oldalát. Utasították a lakóbizottságot,

adjon óránkénti váltással a katonaság mellé lakókat. Így minden tiltakozásom (közöltem a lakóbizottsággal, hogy nem jogos, törvénytelen, nem illetékes dolog stb.) ellené-

re, mert mindenki csinálta, én is „vállaltam” a teljesen felesleges „őrködést” 1 főhadnagy és 4 géppisztolyos katona társaságában. 7-8-ig kellett volna lent lenni a kapuban, de rosszul magyarázták, így ½ 9 után jöttem fel, jött értem a Marx, hogy nem kell tovább maradni. Esett az eső. Érdekes volt nézni a kihalt utcát. Egy-egy ember ment csak. ¼

óránként megjelent egy orosz páncélautó, lassan húzott végig az utcán. Beszélgettem a

főhadnaggyal. 2 hete nősült. Szőregi fiú. 1950 óta katona. X. 15-re várta a leszerelését. 74 Segéd-házfelügyelő – a ház Jókai utcai oldalán. 75 Özv. Szilágyi Lászlóné, W. L. anyai nagyanyja. 76 W. L. édesapja munkahelyi barátjának lányai.