Levéltári Szemle, 66. (2016)

Levéltári Szemle, 66. (2016) 3. szám - Mérleg - Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére (Dominkovits Péter)

88 MÉRLEG SZOROSADTÓL RIJEKÁIG TANULMÁNYOK BŐSZE SÁNDOR EMLÉKÉRE Szerk. TILCSIK GYÖRGY–MAYER LÁSZLÓ. Bp., 2015. 399 p. 2014. okóber 29-én a család, a rokonság tagjain kívül, levéltárosok, történészek tömege

jelent meg a kaposvári Nyugati temetőben, hogy utolsó útjára kísérjék Bősze Sándort. Sándor utolsó évei a halálos kórral folytatott szakadatlan küzdelemmel teltek el, amit Ő soha nem adott fel, így jobb és nehezebb hónapok váltották egymást, mi pedig bíztunk felépülésében. A Kaposvárról, hazafelé vezető, végtelennek tűnő úton fogalmazódott meg egy, személye és munkássága előtt tisztelgő emlékkönyv gondolata, amelyet örömünkre felkaroltak a szakmai egyesületek is. E támogatás tette lehetővé, hogy

2015 végén napvilágot látott a 46 hazai és külföldi (horvát, burgenlandi, stájer) szerző Sándor emléke előtt tisztelgő munkáit közzéadó emlékkötet. A két szakmai egyesületi elnök (Tyekvicska Árpád, Kenyeres István) életutat méltató

előszavait követően az egykori Tanár, Szögi László, egy adat- és szempont gazdag tanulmányban mutatta be Somogy vármegye 1265–1918 közötti peregrinusait. A korábbi mogersdorfi delegációvezető, a stájer küldöttség doyenje Gerhard Pferschy a mai polgárság előzményét, a Mura vidék eltérő jogállású funkciójú városainak a helyi polgársá-

got és egyéb jogállású városi lakosai vizsgálta meg modell értékű tanulmányában. Kenyeres István tanulmányában a dömösi prépostság koppányi uradalmának Mohács

előtti urbáriumát (!) vetette össze a török hódítás e térségről fennmaradt összeírásaival.

Függelékként pedig publikálta a Podmaniczky István nyitrai püspök birtokába került

uradalom 1560. évi, valamint az 1501–1528 közötti időből fennmaradt birtokösszeírá-

sokat. Feiszt György Vas és Zala vármegyék címereit hasonlította össze. Varga J. János Esterházy Pál Dél-dunántúli településeit tekintette át, az egykori hódoltsághoz tartozó

területek társadalmának, településszerkezetének újjáépítését összekötve a törvényható-

ságok reorganizációjával. E gondolatkör szerves folytatása Várady Zoltán tanulmánya,

amely a császári hadsereg jelenlétét ezredekre bontva, a hadellátás és a vármegye tevé-

kenységét mutatja be az újjáéledő Tolna megye példáján. Hudi József a Pápa közeli, az

oszmán időszakot sikerrel túlélő Takácsi nemesi község18–19. századi igazgatását, társadalmát mutatta be egy gazdagon adatolt tanulmányban. Sándor szakmai pályájának

kiteljesedése volt a fiumei szakmai kapcsolat megteremtése, működtetése, aminek

eredményeként a Fiumei Állami Levéltárral közös munka jegyében 2011-ben megje-