Levéltári Szemle, 66. (2016)

Levéltári Szemle, 66. (2016) 1. szám - Forrás és érték - Zámbó István: A budapesti jogszolgáltatási szervek iratselejtezési gyakorlatának változásai. II. rész

A budapesti jogszolgáltatási szervek iratselejtezési gyakorlatának változásai 25 az ilyen iratok közé, valamint felhívta a figyelmet, hogy a selejtezési útmutatók az

irányadók a hasonló kérdések eldöntésénél.

15 Iratselejtezési útmutatók A LOK útmutatását – az egyedi megkereséseken túl – a 9.500/1951. IM rendelet végrehajtására kiadott selejtezési útmutatók jelentették. A bíróságok 1945 előtt keletkezett iratanyagának selejtezéséhez öt darab selejtezési útmutató készült. A járásbíróságok

számára külön a polgári peres, a peren kívüli, a telekkönyvi és végrehajtási iratokra; valamint az elnöki és a büntetőperes iratokra vonatkozóan. A volt törvényszékek eseté-

ben egy útmutató a polgári peres és a peren kívüli, további a végrehajtási; egy útmutató

pedig a büntetőperes anyagot érintette. A táblai, törvényszéki és ügyészségi elnöki iratok selejtezési szempontjai külön útmutatóban szerepelnek. Az utóbbit kivéve – amely csak a megtartandó ügytípusokat sorolja fel – szerkezetüket tekintve azonosak. Három

iratcsoportot különböztettek meg egymástól: 1. a „feltétlenül történeti értéket képviselő” és megtartandó iratokat; 2. azokat, amelyeknél nem minden egyes ügydarab, hanem „minél jellemzőbb és

kellő mennyiségű történeti forrásanyag”, valamint nagyobb és jelentősebb

ügyek megtartására kellett törekedni; 3. végül ügyviteltörténeti szempontokat figyelembe véve, mintavételezéshez adtak támpontokat az ügyiratfajták felsorolásával, amikhez „lehetőleg évfolyamonként 3-5 mintadarabot” (a mintadarabok száma útmutatónként eltérő) írtak elő megőrzésre. Utóbbinál megjegyezték: „minthogy a selejtezés tartalmi iratvizsgálatot igényel nem fog külön nehézséget okozni”. Az útmutatók tartalmát tekintve a nem selejtezhető iratoknál az 1872-es esztendőt tették meg selejtezési időhatárnak. Ezek bővebb áttekintésétől terjedelmi okok miatt eltekintek, annyi megjegyzéssel, hogy elsősorban olyan ügyek megőrzését írták elő,

amelyeknek munkásmozgalomtörténeti jelentőségük volt (kiemelten az 1918–1920-as években indult ügyeket), a Horthy-éra – az útmutatók hangvételét jelezve – „diszkriminatív” és „kizsákmányoló, elnyomó jellegét” hivatottak bizonyítani, jelentős mértékben háttérbe szorítva a nem selejtezhető iratok között a jogbiztosító értéket tartalmazó irat- és ügytípusok felsorolását.

16 Az útmutatókat a Levéltárak Országos Központjának tudományos értekezletein

állították össze. Amíg „az államigazgatási szervek selejtezési ügykörjegyzékeit az iratképző szervek maguk készítették”, addig a bíróságok selejtezési útmutatóinak összeállítását a LOK 15 MNL OL XIX–I–18–a–864–5195/1952. LOK sz. 16 MNL OL XIX–I–18–a–86401–20–28/1954. LOK sz. Az elnöki iratokhoz, valamint a törvényszék iratokhoz készült útmutató elektronikus formában elérhető a Levéltári Korpusz elnevezésű internetes adatbázisban:

http://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKorpusz_03_IratkezelesFelugyelete_4_IrattariSelejtezes

_2/?pg=18. – Az előzőekben látott közjegyzői vélemények hatására a közjegyzői irat- és okirattárak, ké-

sőbb a Fiatalkorúak Bírósága iratainak selejtezéséhez is készült LOK-útmutató. (Közjegyzők: MNL OL

XIX–I–18–a–1621–I15–25/1951. LOK sz.; BFL VIII.3801.a 475/1951. FL. sz. alatt megküldve; Fiatalkorúak Bírósága: MNL OL XIX–E–1–s–9917/II–1/2/1953. I.M.III/1.sz.)