Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 3. szám - Forrás és érték - Perger Gyula: Bizalmas jelentések 1941-ből, a Volksbund győregyházmegyei tevékenységéről
Bizalmas jelentések 1941-ből, a Volksbund győregyházmegyei tevékenységéről . 31 helyen „Volksbund” ügyet emlegetett. A beadvány szövegmelléklete is csak az aláírás után készült. Egyébként a német lakosság már annyira nem törődik az ilyen aláíratásokkal, hogy a gyakori vegzálások elkerülése végett mindent aláír, csak engedjék békében. Több mint 10 éve folyik az aláíratás, hol feljelentés, hol „Nyilas” párt, hol más szervezkedés ügyében. Megszokták már s úgy látszik kedvük telik benne, hogy a hatóságokat munkával lássák el. Hamis a beadványban feltüntetett adatszolgáltatás is. A f. é. január 1-én megejtett népszámlálás pontos adatai szerint a község lakossága 1906, ebből 1410 magyar ajkú és csak 496 német ajkú lakos van. Az új települési részen inkább magyar érzelmű lakossá- got is hozzávéve több mint 1500 lakos van. Legújabb értesüléseim szerint újabb né- hány magyar családdal szaporodott a lakosok száma. A mellékelt beadvány sokkal veszedelmesebb szándékot tartalmaz, mint amilyennek az első tekintetre feltűnik. A „Volksbund” a visszanémetesítést erőszakolja. Rá akarja kényszeríteni a magyar anyanyelvű lakosságot, hogy német szentbeszédet hallgasson, és német éneket énekeljen. Amilyen lehetetlen és igazságtalan lenne a német anyanyelvű lakosságot elmagyarosítani, éppoly lehetetlen és igazságtalan lenne a magyar anyanyelvű lakosság elnémetesítése. Amint önvédelmi harcát vívja az egyik, éppoly jogosan védheti a másik. Ebben, ha az osztó igazságosságra törekszünk, senkinek ellenvetése nem lehet. 11 A „Volksbund” ebben a szándékában már túl merész lépésre ragadtatta magát. Tiszta magyar anyanyelvű szabó inas volt egy évig szolgálatban német anyanyelvű szabómesternél. A népszámlálásig együtt étkezett a mester családjával. Jó viszony volt kö- zöttük. A mester arra akarta kényszeríteni a fiút, hogy vallja magát németnek. Amikor a fiú kijelentette, hogy az ő vidékén (Pápa melletti Takácsi faluból való) teljesen ismeretlen a német fogalom, megkezdődött a fiú üldöztetése. Kénytelen volt mesterét elhagyni. Sem a szerződésben megállapított ruhát nem szolgáltatta ki neki, sem pedig elégséges eledellel, amit a népszámlálástól kezdve a műhelybe adatott be neki. Alázattal legyen szabad megjegyeznem, hogy a kápolna és iskola építése az új telepi lakosság jogos ügye. Sem jogfosztásról, sem anyagi megterhelésről szó nem lehet. Ellenben annál nagyobb lelkesedést váltott ki a magyar ajkú lakosság körében, főleg a szülők körében az a hír, hogy végre könnyen megközelíthető templomhoz és iskolá- hoz juthatnak és részt vehetnek lelki szükségletük kielégítésére anyanyelvű szentbeszé- dek meghallgatásával és anyanyelvű énekek éneklésével, illetve megtanulásával. Egyik szülő panasza (név-szerint Zoltán Ignác) így hangzik: gyermekem már sem imádkozni, sem énekelni nem tud magyarul. Szükséges a templom az újtelepi részre. A gyermekek beiskoláztatása nincs teljes mértékben megoldva templom nélkül. Minden vasár- és ünnepnap, télen-nyáron, azon kívül ősszel és tavasszal minden nap köteles a gyermek templomba menni. Télen végig fagyoskodik a hosszú úton és így kell állnia a hideg templomban. Ősszel és tavasszal 11 A bekezdés mellé ceruzával jegyezve: „sejtettem”.
