Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 3. szám - Fiziker Róbert: Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesülete 2016. évi vándorgyűléséről
Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesülete 2016. évi vándorgyűléséről 19 Felső vezetői döntés értelmében 2011. szeptember 7-én az Országos Levéltár óbudai épületében kikapcsolták a raktárak klimatizálását biztosító berendezéseket. Azóta csak a szellőztetést biztosító ventillátorok bekapcsolása engedélyezett. A döntés oka költségtakarékosság volt. Klimatizáció nélkül a földalatti raktárak az alábbi lehetséges hatá- soknak vannak kitéve: Szellőztetés nélkül a raktári munkavégzés nehézzé válik, kontroll nélküli szellőztetéssel pedig a külső levegő felborítja a raktárak hőmérséklet- és pá- ratartalom-egyensúlyát. A megoldás egy kiszámított, időszakos szellőztetés, melynek eredményeként csak akkor juttatnak be friss levegőt a raktárakba, amikor annak páratartalma a 18 o C körüli pinceraktárakba jutva nem emelkedik 50% fölé. A magyarázata az, hogy elsősorban a raktári páratartalom veszélyes megemelkedésétől kellett tartani. (Pl. a 25 o C-os 40%-os külső levegő a 18 o C-os raktárba érve 60%-osra módosul!) Az osztályvezető a számításokat Excel-táblázat segítségével végezte el, 0–40 o C hőmérsékleti és 0–100% relatív páratartalom intervallumokban. 1 o C-onként kiemelte azokat a külső hőmérsékletekhez tartozó külső páratartalom értékeket, amelyek beszellőztetése esetén a raktárakban 50%-nál nem magasabb páratartalom alakul ki. Ebből egy egyszerű szellőztetési táblázatot készített, napi használatra. A ventillátorok bekapcsolásáról napi szinten kellett döntést hozni aszerint, hogy milyen a külső levegő hő- mérséklete és páratartalma. A táblázatot egy külső mérőműszerrel együtt a klímaberendezésnél a padlástérben helyezte el, ahol leolvasást követően egy a levéltár által megbízott kolléga önállóan tudott dönteni a bekapcsolásról. A raktárakban végzett folyamatos adatgyűjtéses mérések azt mutatják, hogy a tudatos szellőztetés az elmúlt öt év alatt jól működött, a raktári paraméterek a határértékek között maradtak. Az állományvédelem visszatérő erőfeszítései ellenére csak 2016-ban végeztek el gépészeti beavatkozásokat a klímarendszeren, de annak költségigénye (elsősorban áramfelvétele) továbbra is magas maradt. Teljes megoldást csak a rendszer szakmai felülvizsgálata és a tervezési hiányosságok korrekciója, vagyis a klímarendszer meghatározott mértékű átalakítása jelentene. Ennek hiányában a klímarendszer a továbbiakban sem üzemel, csak felső vezetői döntés esetén kapcsolható be, egyébként pedig a fent ismertetett szellőztetési módszer működik tovább. Szlabey Dorottya, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Állományvédelmi és reprográfiai osztályának helyettes vezetője J. W. Grimm Berlinben készült, felfújható és szemléltető eszközként használt földgömbjének restaurálásáról számolt be. A mintegy 112 cm átmérőjű földgömb (jelzete: MNL OL P648 Szirmay család levéltára – Szüllő család anyaga) a fiatalon elhunyt Julius Ludwig Grimm (1806–1834) alkotása, aki Wilhelm Scharrer rézmetszővel kiadót alapított. A készítők oktatási szemléltetőeszközként felfújva vagy szelvényekre hajtogatva ajánlották használni. Még 1832-ben elké- szült néhány példány, amiből mára már csak háromról tudunk. A glóbuszhoz mellékelt Erläuterungen, azaz a magyarázatok színvonala egy tudományos értekezés színvonalával ér fel mind a földrajz, mind a térképészet, mind annak története területén. Különleges szerencse, hogy megmaradt az a speciális mérőszalag, amelynek segítségével meg lehetett állapítani a hosszúsági és szélességi fokokat, hogy az egyes területek milyen messze fekszenek egymástól, milyen időzónába esnek, valamint, hogy az adott területen mikor kel és nyugszik a nap. A közel 200 éves földgömb családi iratokkal került a Magyar
