Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 2. szám - Mérleg - Hátországban: Kecskemét az I. világháború idején (Bojtos Gábor)
Mérleg 71 Foglalkozik a sebesültek szabadságolásával, hazaszállításával, élelmezésével. Lindtner Lajos rokkanttá vált katona példáján keresztül mutatja be Sándor István polgármester gondoskodó tevékenységét: a szóban forgó katona ugyanis sérülése kö- vetkeztében részlegesen megbénult, aminek következtében nem tudta folytatni régi foglalkozását. A munkaképességében csökkent Lindtnert ideiglenesen hivatalszolgá- nak alkalmazták, illetve kérvényezte a rokkantsági segély folyósítását is. (382–384.) Írása végén összeállítást olvashatunk azokról a kecskemétiekről, akik a nehéz közellátási és közegészségügyi helyzetben kiemelkedő szerepet vállaltak a sebesültek, rokkantak ellátása érdekében. Sz abó Bence az 1919es román megszállás kecskeméti előzményeit, eseményeit és következményeit veszi górcső alá igen hosszú és alapos írásában. A világháborús vereség és a trianoni béke aláírása között eltelt alig 20 hónap alatt lezajlott rendszerváltások (az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság, majd az új ellenforradalmi rendszer ) nem engedték megnyugodni és magához térni a háború sújtotta gazdaságot, a megviselt hátországot. A szerző ugyan nem szól az őszirózsás forradalom helyi eseményeiről, ám bemut atja a proletárdiktatúra okozta sebeket: „ kétségbeejtő közállapotok ”, „ kiszámíthatatlan letartóztatásoktól való rettegés ”, „ élelmiszer rekvirálások ”, „ statáriálisterrorisztikus módszerek ”, „ ellenforradalmi akciók ”, „ garázdálkodások, rablások és gyilkosság ok ” . (405.) Ilyen körülmények között érkeztek meg a megszálló román csapatok. Áttekintést kapunk a román hatalomátvételről, a vármegye és a városi törvényhatóság önrendelkezésének megsemmisítéséről, a román katonai vezetés motivációiról . (408 – 409.) Foglalk ozik a pénzforgalom szabadságának korlátozásával, a közbiztonsági problémákkal, a magas beszolgáltatási kötelezettségekkel, az élelmiszerellátás bajaival. A tanulmány legterjedelmesebb része a Törvénytelenségek, jogsértések, bűncselekmények című fejezet, a melyből kiderül, hogy a megszállással azonnal kezdetét vették a rekvirálások, a fosztogatások, a törvénytelen cselekmények. Kirívó eset volt a tényleges és tartalékos tisztek letartóztatása és internálása (463 – 465.), tömeges méreteket öltöttek a nők elleni erőszakos cselekmények (pl. 468 – 469.), mindennapossá váltak a beszolgáltatások, elkobzások, rablások. Megrendítő helyzetképet ad Kecskemét és vidékének közállapotairól, egészségügyiszociális viszonyairól. A román megszálló csapatok 1919. november 19én h agyták el a várost, ám a megpróbáltatások nem értek véget, hiszen a kivonulás után a Héjjas Iván vezette szabadcsapatok vették át a hatalmat , és hajtottak végre kegyetlen vérengzéseket . (515 – 516.) Mindenképpen meg kell jegyeznünk néhány apróságot is: az ezrednevek több mint változatos írásmódját, a népfelkelő/népfölkelő olykor bekezdésekben is eltérő szerepeltetését, a titulusok használatának alkalmazását, a kinevezett kormánybiztosfőispán nevének használatát (188.: balásfalvi Kiss Ferenc, 350.: Balásfalvi Kiss Ferenc, 413.: dr. Balázsfalvi Kiss Ferenc, 414.: Balázsfalvy). A kötet kiadásának az volt a célja, hogy Kecskemét város első világháborús hátországi történetét – eddig publikálatlan helytörténetei adatokra támaszkodva – minél átfogóbban és árnyaltabban tárja az olvasóközönség elé. Ez sikerült is. Éppen ezért bátran ajánlom a könyvet mindenki figyelmébe. Bojtos Gábor
