Levéltári Szemle, 66. (2016)

Levéltári Szemle, 66. (2016) 2. szám - Cseh Gergő Bendegúz: Beszámoló a Levéltári Szakfelügyelet 2015. évi munkájáról

Beszámoló a Levéltári Szakfelügyelet 2015. évi munkájáról 15 Rendelkezik-e a levéltár érvényes, a fenntartó által jóváhagyott és a kutatók számára is

megismerhető kutatási szabályzattal? Közzétették-e a kutatási szabályzatot a levéltár

internetes honlapján? A vizsgált nyilvános magánlevéltárak közül tizenegy rendelkezik érvényes

kutatási szabályzattal, egy esetben ez nem áll rendelkezésre (Egri

Főegyházmegyei Levéltár), egy esetben (Székesfehérvári Püspöki és

Székeskáptalani Levéltár) pedig a húsz éves szabályzat elavultnak és tekinthető

és mindenképpen megújítást igényel. Hogyan szabályozta a fenntartó a levéltár nyitva tartásának idejét? Elegendő-e az itt meghatározott időtartam a felmerülő kutatási igények kiszolgálására? A vizsgált nyilvános magánlevéltárak esetében megállapítható, hogy a

kutatótermek nyitvatartási ideje meglehetősen széles határok között mozog

(heti 8 és 30 óra között), de általában mindenütt rugalmasan kezelik a

levéltárosok a kutatási időket. A hatékonyabb kiszolgálás érdekében szinte

mindenütt előzetes bejelentkezést kérnek a kutatóktól. A szakfelügyeleti

jelentések tanúsága szerint a vizsgált nyilvános magánlevéltárak

mindegyikében elegendő a biztosított heti kutatási idő, néhány intézményben

azonban a kutatóforgalom emelkedése komoly megterhelést jelent a levéltár

munkatársai számára. Teljesültek-e a – vizsgálat idején még érvényben lévő – R. 44.§ (2) bekezdésében foglalt követelmények, mely szerint a levéltár „a levéltári anyagot célszerűen kialakított kü-

lön helyiségben (a továbbiakban: kutatóterem) ingyenesen bocsátja a kutatók rendelkezésére, és lehetőséget teremt arra, hogy a kutató a kutatásra kiadott levéltári anyagról

saját költségén másolatot kaphasson”? A kutatótermek kialakítása és felszereltsége terén a szakfelügyelet nem talált

kirívó szabálytalanságot vagy elfogadhatatlan körülményeket. Minden levéltár

megfelelő körülményeket tud biztosítani a kutatók számára, de több

levéltárban (Pannonhalmi Bencés Főapátság Levéltára, Pécsi Egyházmegyei

Levéltár, Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár, Veszprémi

Érseki és Főkáptalani Levéltár, Magyarországi Unitárius Egyház Levéltára)

egyenesen ideális, a hazai levéltári állapotokat felülmúló körülményeket

teremtett a levéltár fenntartója a kutatási tevékenységhez. Minden ellenőrzött intézményben biztosítják az iratanyag másoltatásához

szükséges feltételeket is. Milyen mértékben teljesülnek a R. azon előírásai, mely szerint „a levéltár a levéltári anyagot, annak nyilvántartása, tudományos igényű rendszerezése és tájékoztatási célú segédletek készítése

útján kutatásra alkalmassá teszi”? Az iratanyag mekkora hányada tekintetében állnak rendelkezésre a kutatók számára is használható kutatási segédletek? Ezen a téren meglehetősen nagy különbségek mutatkoznak a vizsgált

levéltárak között. Néhány levéltárban gyakorlatilag teljes körű a segédletekkel

való lefedettség, és ezek online kutatására is lehetőség van (Egri