Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 3. szám - Műhelymunkák - Bagi Zoltán: Komárom 1594
Bagi Zoltán bevallása szerint - éjjel-nappal üvöltött,19 Ortelius szerint mégis tovább bíztatta katonáit az ellenállásra, és tovább szervezte a védelmet.20 Nem véletlenül írta Pálffy Miklós az ostromot követően október 29-én Komáromból Mátyás főhercegnek, hogy „Praun urat nemcsak szenvedett veszteségei hanem sokoldalú fáradozásai miatt is felette lankadtnak és gyengének találta.”21 A főkapitány ezért Bécsbe szállítana magát, ahol november folyamán belehalt sérüléseibe.22 Az Udvari Haditanács november 17-én Pálffy Miklóst jelölte ki a helyére.23 Braun helyettese és egyben a naszádosok kapitánya (Obristleutnant in Komom) Starsith Parkas volt, aki tisztét 1590 és 1600 között töltötte be, majd ezután 1602-ig, mint Győr magyar főkapitány-helyettese (Obristleutnant in Raab) szolgált.24 A várkapitányhoz hasonlóan ő is részt vett mezei harcokban. Ott találjuk 1593-ban Székesfehérvár ostrománál, 1594-ben és 1595-ben Esztergom alatt. Istvánffy szerint Braunnal ellentétben Starsith még a pákozdi ütközetben is részt vett katonáival.25 A magyar történetíró pedig még azt is megörökítette, hogy október 25-én „Starcitt s a magyarok s németek, kik belöl valának, kiütvén reájok, elhadnák [a sáncot], és sokan elveszvén bennek [az ostromlók közül], az hídon által futvást szaladván, megmaradásokra gondot viselni kénszeríttetnének.”26 Meg kell említenem még egy személyt, aki a védelem szempontjából kulcsszerepet játszott: az úgynevezett Oregvárban állomásozó német zászlónyi gyalogság parancsnokáról, Kari Neissenő 1, akinek a neve többször is előfordul az Udvari Haditanács protokollumaiban.27 Említését már csak azért is fontosnak ítéltem, mivel Jedlicska Pál monumentális művében vélhetően egy olvasási hiba folytán Reisserként találjuk, s ezt tévedést később — sajnos — a kiváló komáromi helytörténész, Kecskés Passió is továbbörökítette.28 Érdemes mindezek után arra is rátérni, mekkora és milyen összetételű őrség felett rendelkezett Braun az ostrom idején. A pontos létszám meghatározása természetesen lehetetlen, ám a rendelkezésünkre álló iratok segítségével mégis megállapíthatunk egy hozzávetőleges számot. Aló. század második feléből fennmaradt különböző kimutatások adják ehhez az első támpontokat. Az 1576. évi regensburgi és az 1582. évi augsburgi birodalmi gyűlés előterjesztés mellékleteként az uralkodó a megjelent rendek és követeik » ÖStA KA AFA 1594/10/14a. 2° Ortelius, 2002. 71r. 21 Jedlicska, 1897.523. 22 A Braun özvegyének és örököseinek járó zsoldhátralék összegének kiszámításával az udvar 1594. december 31-én Basily Spillen bízta meg. — ÖStA KA HKR - Wien Pr. Reg. Bd. 193. Föl. 179r. No. 114. 23 ÖStA KA HKR-Wien Pr. Reg. Bd. 193. Föl. 380r. No. 144.; Jedlicska, 1897. 526-527. 2-* Jedlicska, 1897. 526-527.; Pálffy, 1997. 277., 285. 25 HHStA H AA Fasc. 128. Föl. 322 r.; Gewisse newe 1594. passim.; 2001. 391-444., 413.; ISTVÁNFFY, 2009. 135., 137.BAGI 26 Istvánffy, 2009. 184. Széntkláray Jenő művében említést tesz két naszádos parancsnokról, Zapata Ferencről és Contrarius Mártonról, akik ezt a kitörést vezették. (SZENTKLÁRAY, 1885. 186.) 22 ÖStA KA HKR - Wien Pr. Exp. Bd. 192. Fok: 215r.; ÖStA KA HKR - Wien Pr. Exp. Bd. 192. Fok: 215v. No. 95.; ÖStA KA HKR - Wien Pr. Exp. Bd. 192. Fok: 474v.; ÖStA KA HKR - Wien Pr. Reg. Bd. 193. Fok: 178r. No. 103.; ÖStA KA HKR - Wien Pr. Reg. Bd. 193. Fok: 380r. No. 144.; Jedlicska 1897. 527. 28 Jedlicska, 1897. 527.; Kecskés, 1984.107. 68
