Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 1. szám - Hírek - Átadták az Év Levéltári Kiadványa Díjakat (Horváth J. András)
HÍREK ÁTADTÁK AZ ÉV LEVÉLTÁRI KIADVÁNYA DÍJAKAT Idén harmadik alkalommal adták át a Magyar Levéltárosok Egyesülete által alapított Az Ev Levéltári Kiadványa Dijat, amelynek ünnepélyes átadó rendezvényére február 4-én került sor az Allambiz- tonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában. Az intézmény főigazgatója, Gyarmati György, valamint Tyekvicska Árpád, az MLE elnöke üdvözlő szavait követően elsőként Réthelyi Miklós, volt NEFMI miniszter, az UNESCO Magyar bizottsága elnöke osztotta meg a levéltárak mai szerepével kapcsolatos gondolatait a résztvevőkkel. Hangsúlyozta, a nemzetközi szervezet 2011-es levéltárakra vonatkozó egyetemes nyilatkozatában alapvető jelentőségű megállapítások olvashatók arra vonatkozóan, hogy ezen intézményeknek a köziratok rendeltetésszerű használatát biztosítva egyszersmind a polgári jogok garantálásán, valamint a kollektív emlékezet megőrzésén kell munkálkodniuk. A legfontosabb szempontok ezek mellett: a levéltárak intézményi sokszínűsége, a hitelesség, az állampolgári felelősség kérdésköre. A volt miniszter kiemelte, hogy az elmúlt év során az UNESCO illetékes magyar szakbizottsága több ízben is teret szentelt mind az I. világháborúra, mind a Holokausztra való megemlékezésnek. Gyurgyák János, az OSIRIS Könyvkiadó vezetője kritikus hangvételű előadásában a hazai tudományos jellegű könyvkiadás ellehetetlenülését, alulfinanszírozottságát és a kormányzati támogatási háttér hiányát taglalta. A minőségi kiadványokat döntően nem professzionális kiadók adják ki, s kérdés, hogy vajon a profik miért maradnak távol ettől a területtől. Jó lenne pedig, ha megvalósítható lenne a kulturális tárca, az önkormányzatok, a könyvkiadók és a kultúraérzékeny kereskedők együttműködése. Mindennek fényében jelentős teljesítmény a magyar levéltárak könyvkiadási tevékenysége — húzta alá az előadó. Hiszen számottevő kiadványszerkesztői infrastruktúra, valamint kiadói szakmai háttér nélkül is jelentősnek mondható a sokrétű kiadvány tevékenység. Ezt követően Szögi László a szakmai zsűri elnöke ismertette a testület döntését: A Forráskiadványok kategória díjazottjai körében első helyezést A Vári Végrendeletek III. (1729-) 1771—1785 (—1825) (Vác Város Levéltára); második helyezést pedig a Szomszédaink voltak — online kiállítás a Magyar Nemzeti Levéltár válogatott dokumentumaiból a magyarországi holokauszt 70. évfordulójára című kiadvány (Magyar Nemzeti Levéltár) nyerte el. Koltai András (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára) az I. helyezett kiadványt értékelve hangsúlyozta, hogy az a különféle végrendeleti kiadványok korábbi nagysorozataiba illeszkedik bele. Vác Város Levéltára mintegy 1500 darab 1770—1785 közötti végrendeletet őriz, melyek közül 750 darab szerepel a kötetben (38 német nyelvű, 2-4 latin nyelvű). A kiadvány érdeme, hogy ezen dokumentumok mellett a kapcsolódó iratok is napvilágot láttak, s mindez magyar fordításban, megfelelő név- és tárgymutatóval kiegészítve. Világi végrendeletekről van szó (jobbágyok, városi polgárok a testálok) amelyek több forráshelyről származnak. A felszólaló kiemelte - külföldi vizsgálati példákra is hivatkozva — miszerint ez a forrástípus átfogó kvantitatív és elmélyült kvalitatív vizsgálatokat is lehetővé tesz. Utalt arra is, hogy a végrendeletek 76
