Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 1. szám - Levéltártörténet - Kincses Katalin Mária-Tuza Csilla: a céhtörténeti kutatások újabb lehetőségei hazai és külföldi gyűjteményekről készített adatbázis alapján
Kincses Katalin Mária — Tu^a Csilla Arhivele Statului Cluj), pályázati terv szerint a Kassai Városi Levéltárban (Archív mesta Kosice), a Pozsonyi Állami Levéltárban (Státny archív v Bratislave), valamint a Pozsony Főváros Levéltárában (Archív hlavného mesta SR Bratislavy) utóbbiban a mostani, korlátozott kutatási lehetőségek ellenére szintén terven felül —, valamint a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeumban (Vychodoslovenské múzeum, Kosice). Elsőként 2012 őszén, a temesvári kutatás nem tervezett lehetőségével élve teljes körű anyaggyűjtést végeztünk a levéltár 117. és 1045. sz. fondjaiban, melyek a fennmaradt temesvári céhes forrásokat tartalmazzák a 15-19. századra vonatkozóan. A 117. fond a bánáti múzeumban a 19. században összegyűjtött céhes anyagot foglalja magában (Colectia muzeul Banatului), a 1045. fond pedig a volt lugosi történeti és néprajzi múzeum anyagát (Colectia de documente a muzeului de istorie si etnografie Lugoj); az összesen 23 tételes vegyes tematikájú céhes iratanyagról 575 fotó készült. Az iratok rossz állapotát tekintve kutatásunkat forrásmentésként is felfoghatjuk. Természetszerűleg ennél nagyságrenddel jelentősebb mennyiségű iratanyag maradt fönn a pozsonyi levéltárakban. Pályázatunk kezdetén célunk egyedül a Pozsonyi Állami Levéltárban található anyag feltárása volt (ez sikerült is, de ott, mint utóbb kiderült, csak kétdoboznyi iratot őriznek). Pozsony Főváros Levéltárában 2011-ben, amikor OTKA-pályázatunkat beadtuk, az intézmény kiköltöztetése és a levéltári kutatás felfüggesztése miatt nem tervezhettünk munkát. Időközben azonban a hat különböző, Pozsony külvárosi részein található lakótelepeken lévő ideiglenes raktárak közül egy volt óvodában megnyitottak egy ún. ideiglenes kutatótermet, ahol nagyon korlátozott keretek között, de lehetővé vált a kutatómunka. Ily módon csak becsülni tudjuk, hogy az eredeti céhes anyagmennyiségnek mekkora hányadához sikerült hozzáférnünk, ugyanis a költözködéskor nem készült nyilvántartás arról, hogy a céhes iratokat pontosan mely raktárakba szállították, és azokon belül pontosan hová kerültek, így a pozsonyi levéltáros kollégák sem tudnak az anyag nagy részéhez hozzáférni, nemhogy a kutatás számára azt rendelkezésre bocsátani.6 Az általunk megkapott forrásmennyiség becslésünk szerint a teljes anyagnak csupán harminc-negyven százaléka volt. Ugyanakkor a kutatás számára jelenleg elérhető dokumentumokat hiánytalanul megkaptuk. Ily módon 23 dobozban kb. tíz iratfolyóméternyi anyagot sikerült kézbe vennünk és áttekintenünk. 876 tételnyi iratot néztünk át, és tártunk föl, de csak 724 digitális felvételt készítettünk kb. húsz tételről a Szlovákiában jelenleg érvényben lévő korlátozott fotózási lehetőségek miatt. A többi forrást helyben történő írásos adatgyűjtéssel dolgoztuk föl. A pozsonyi céhes források jelenlegi állapotát tekintve érdemes megjegyeznünk, hogy mivel az állományvédelmi szempontokat a jelenlegi helyzetben a legcsekélyebb mértékben sem lehet érvényesíteni, túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy párszáz darabos digitális fotógyűjteményünk néhány éven belül több vonatkozásban is unikális lesz. Programunk értékmentő lehet, mert a források egy része olyan állapotban van, hogy ha azonnal nem változtatnak a tárolási körülményeken (márpedig erre nem látnak esélyt a levéltár munkatársai sem a közeli, sem a távolabbi jövőben), az anyag egysze6 A levéltár referense, Németh Szilvia levéltáros segítségével sikerült áttekintenünk azt az iratmennyiséget, ami egyelőre a raktárakban hozzáférhető. 60
