Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 1. szám - Levéltártörténet - Kincses Katalin Mária-Tuza Csilla: a céhtörténeti kutatások újabb lehetőségei hazai és külföldi gyűjteményekről készített adatbázis alapján
Kincses Katalin Mária — Tu^a Csilla kapcsolódó forrásfeltáró munka, illetve az adatbázis alkalmazásának hasznát, egyik első, reprezentatív eredményét. A magyarországi céhes iratanyag szisztematikus összegyűjtése és feldolgozása egy interdiszciplináris forrásfeltáró alapkutatás. A magyarországi céhes dokumentumok ugyanis nemcsak a történettudománynak, a gazdaságtörténetnek, hanem többek között a néprajztudománynak, a művészettörténetnek is forrásai. Mindennek kiindulópontját képezte a kezdeti öt kiválasztott város és három megye anyaga: Pozsony, Kassa, Sopron, Székesfehérvár és Pest, Buda, Óbuda, valamint Pozsony, Sopron és Fejér megye forrásai. A magyarországi írott céhes források nagy része — és természetesen a tárgyi források — múzeumainkban találhatók, ezért elsőként bevontuk a gyűjtőkörbe a Kiscelli Múzeumot, ahol budai, óbudai és pesti céhtörténeti iratok találhatók. Célunk az adott intézményekben őrzött tárgyi és az írásos gyűjtemény, levéltári egység teljes körű feltárása, az összes céhes forrástípus felvétele, valamint az ezekből nyert összes információ rögzítése egyetlen adatbázisban. 2013 tavaszára elkészült az adatbázis, egy egyelőre magyar nyelvű rögzítő és egy, a kutatók számára megalkotott háromnyelvű (magyar, angol, német) keresőfelület kialakításával.3 Megindult és azóta folyamatos a gyűjtőmunka és az adatok rögzítése, amit a keresőfelületen a kutató naprakészen felhasználhat. Összegyűjtöttük a székesfehérvári, pesti, budai, óbudai anyagot, teljes körű feltárást és anyaggyűjtést végeztünk Budapest Főváros Levéltárában, a Kiscelli Múzeumban, a Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltárában. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában (MNL OL) a Helytartó- tanácsi Levéltárban őrzött dokumentumok közül egyelőre a pest-buda-óbudai céhekre vonatkozó dokumentumokat gyűjtöttük össze. Első lépcsőben a Kiscelli Múzeum, illetve a Budapest Főváros Levéltárának anyagát tekintjük át, s egészítjük ki a Helytartó- tanácsi Levéltárban őrzött céhes iratokkal, amelyek hatalmas, évekre elegendő mennyiségű feldolgozó munkát jelenthetnek.4 Az MNL OL többi gyűjteményében, így a Magyar Királyi Kancellária levéltárában is találhatók céhes iratok, ezekből a Coehalia abolita (A 72) állagot dolgoztuk fel, illetve jelenleg is folynak a Mohács utáni gyűjtemény Céhes iratanyagának (R 276) a munkálatai. Budapest Főváros Levéltára őrzi a budai, pesti, óbudai céhek és társulatok céhleveleinek és szabályzatainak gyűjteményét, könyveit, iratait. Jelesül Buda város Tanácsának iratait (1686—1873) a IV. 1002. o. Céhügyi iratok (Acta cehalia) jelzeten; az iratanyag tízdoboznyi. A 633 dokumentumról, melyek keletkezésének időhatára 1761-ig Conference” 2014. évi Bécsben megtartott nagyszabású 10. nemzetközi találkozójának keretében a „Supraregional Exchange and Mobility of Hungarian Craftmen in Europe” című előadásban 2014. április 24-én. írásban munkánkat eddig két hazai folyóiratban ismertettük: KINCSES KATALIN MÁRIA—RÁBA ENDRE—TUZA CSILLA: A Magyarországi Céhes Adatbázis. A céhes kutatások története a számítógépes alkalmazás korai lehetőségeinek tükrében. Magyar Tudomány, 175. évf. 2014. 7. sz. 860-870. és KINCSES KATALIN MÁRIA—TUZA CSILLA: Céhtörténeti kutatások és számítógépes adatbázis. Levéltári Közlemények, 85. évf. 2014. (S. a.) A két tanulmány az MCA technikai leírását is tartalmazza, valamint gyakorlati útmutatást ad a rendszer használatához. 3 A http://www.arrabo.co.hu/cehek/ felületen. 4 Helytartótanácsi Levéltár — Acta mechanica (C 25) összesen 22,56 iratfolyóméter. 58
