Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Műhelymunkák - Sági György: Esty Miklós pápai világi kamarás hagyatékának a MTA––PPKE „LENDÜLET” Egyháztörténeti Kutatócsoport keretein belüli rendezése
Sági György közül talán a leginkább említésre méltóbbak a Polak Ge\a12 zsidó származású kikeresztelkedett ügyvédtől származó, 1944-ben a budapesti gettóban kelt levelek, melyekben az ügyvéd ismerősként fordul közbenjárásért a pápai kamaráshoz az Apostoli Nuncia- túra által kiállított menlevelekért maga és családja számára, majd megköszöni azokat. Minden beérkező levelet figyelembe véve a legnagyobb számban a hagyatékban C^apik Gyulatói,13 Lépőid Aulaitól,14 Drahos Jánostól,15 Bánk Józseftől16 és Törnek Vincétől17 szár- mazóak találhatóak meg, hogy most csak néhányat említsünk. Esty három egymást követő esztergomi bíboros érsek mellett szolgált gentiluomóként.18 19 20 Serédi elődjétől, Csemoch Jánostól19 kapta e megtisztelő kinevezést, melyből végül Minds^mty József0 12 Polák és felesége, valamint fiuk református vallású volt, sógornője izraelita. Polak egy megbízható keresztény ismerőse útján juttatta el leveleit Estyhez, aki szerzett menlevelet számukra. Az nem derül ki a hagyatékban lévő dokumentumokból, hogy sikerült-e a gettóba ezeket bejuttatnia, s Polakéknak megmenekülniük. (Esty Miklós pápai világi kamarás hagyatéka 3. 129.: Levelek — Polak Géza.) 13 Czapik Gyula István Kálmán (1887-1956). 1910-ben szentelték pappá. Teológiai doktor, 1929-től nagyváradi kanonok, 1930-tól címzetes apát, 1935-től pápai prelátus. XII. Pius pápa 1939-ben veszprémi püspökké, majd 1943- ban egri érsekké nevezte ki. 1945 után a modus vivendire törekedett az állammal. 1951-től haláláig vezette a püspöki kart. 1945-től az Actio Catholica elnöki tisztét is ellátta. (VlCZIÁN JÁNOS: Czapik Gyula. MKL II. Szerk. DIÓS ISTVÁN. Bp., 1993. 306-307.; MÉL I. Szerk. KENYERES ÁGNES. Bp., 1967. 329.) 14 Lépőid Antal (1880-1971). 1904-ben szentelték pappá. 1906—1913 között a kalocsai érseki hivatalban szolgál, majd 1913-tól Esztergomban hercegprímási titkár. 1917-ben lett az esztergomi főszékeskáptalan tagja. 1921-től volt a Keresztény Múzeum és a Főszékesegyházi Kincstár igazgatója. Mint művészettörténész is ismert. 1945-ben hagyta el az országot, majd 1946-tól haláláig rektorként állt a bécsi Pázmáneum élén. 1943-ban kapott apostoli protonotáriusi kinevezést. 1939-től 1949-ig az MTA levelező, majd tanácskozó tagja volt, magyar állampolgárságától 1951-ben fosztották meg. 1954-től lett a bécsi Katolikus Akadémia rendes tagja. (BORBÁNDl GYULA—VlCZIÁN J.: lépőid Antal, MKL VII. Szerk. DIÓS ISTVÁN. Bp., 2002. 809-810.; MÉL III. Szerk. KENYERES ÁGNES. Bp., 1981. 477.) 15 Drahos János (1884—1950). 1909-ben szentelték pappá. 1912-től szolgált Esztergomban, mint érseki szertartó és levéltáros. 1915-ben lett hercegprímási titkár, 1921-ben irodaigazgató. 1924-től tagja az esztergomi főszékeskáptalan- nak. 1937 és 1950 között általános érseki helynök, 1945-ben káptalani helynök, 1948—1950-ben a főegyházmegye kormányzója. Halála előtt három nappal nevezte ki XII. Pius pápa cristianapolisi címzetes püspökké. (VlCZIÁN JÁNOS: Drahos János. MKL II. Szerk. DIÓS ISTVÁN. Bp., 1996. 705.; GULYÁS PÁL: Magyar írók élete és munkái VI., Bp., 1944. 245.) 16 Bánk József (1911-2002). Serédi bíboros 1936-ban szentelte pappá, teológiai doktorátust szerzett. 1939-től volt esztergomi érseki levéltáros. VI. Pál pápa 1964-ben nevezte ki győri segédpüspökké és materianai címzetes püspökké. 1969-ig apostoli kormányzóként vezette a Győri Egyházmegyét. Részt vett a II. Vatikáni Zsinat 2., 3. és 4. ülésszakán. 1969-ben VI. Pál váci püspökké, 1974-ben egri érsekké nevezte ki, majd kérésére 1978-ban visszahelyezte Vácra, mint érsek-püspököt. 1987-ben vonult nyugállományba. (VlCZIÁN JÁNOS: Bánk József. MKL I. Szerk. DIÓS ISTVÁN. Bp., 1993. 592-593.) 17 Törnek Vince (1892—1986). 1908-ban lépett be a piarista rendbe, a fogadalmat 1914-ben tette le, 1916-ban lett pap, a teológiai doktorátust 1918-ban szerezte meg. 1926-tól volt a rend növendékeinek spirituálisa, 1929-ben a tartományfőnök asszisztense, majd 1947-ben a Piarista Rend Magyar Tartományának főnöke lett. 1948-ban a piarista rend generálisává választották. 1967-ig vezette a rendet. Lemondása után Rómában maradt. (KECSKÉS PÁL: Törnek Vince. MKL XIV. Szerk. DIÓS ISTVÁN. Bp., 2009. 152-153.) 18 Gentiluomo — magyarosan dzsentiluómó, azaz személyi szolgálattevő. Olyan, a bíborosok kíséretéhez tartozó világi személy, aki az egyes főpap körüli különféle teendők, feladatok elvégzésére vállalkozik, illetve kap kinevezést. A gentiluomo rendeltetése, hogy a főpap kellő méltósággal tölthesse be magas hivatalát. (MÉSZÁROS ISTVÁN: Prímások, pártok politikusok 1944-1945. Bp., 2005. 11.) 19 Csernoch János (1852-1927). Pappá szentelésére 1874-ben került sor, teológiai doktor. 1880-tól hercegprímási szertartóként és levéltárosként, 1882-től titkárként, 1888-tól irodaigazgatóként szolgált. 1888-ban lett az esztergomi főszékeskáptalan tagja. X. Pius pápa 1908-ban Csanádi püspökké, 1911-ben kalocsai érsekké, 1912-ben esztergomi érsekké nevezte ki, 1914-ben bíborossá kreálta. Ő az utolsó magyar királyt megkoronázó esztergomi érsek. 1915-ben lett a Szent István Akadémia tagja, a MTA igazgatósági tagja. (VlCZIÁN JÁNOS: Csemoch János, MKL II. Szerk. DIÓS ISTVÁN. Bp., 1996. 425-426.; MÉL I. Szerk. KENYERES ÁGNES. Bp., 1967. 313-314.; SZINNYEI JÓZSEF: Magyar írók élete és munkái II. Bp., 1893. 324—325.) 20 Mindszenty József (1892-1975), született Pehm József. 1915-ben szentelték pappá. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején letartóztatták, és szülőfalujába internálták. 1924-ben lett címzetes apát, 1927-től a Szombathelyi Egyházmegye 84
