Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Forrás És Érték - Garadnai Zoltán: Gondolatok egy könyvről és a történész felelősségéről
Gondolatok egy könyvről és a törté né s % fe le lő s ségéről Rövid esszém végén szeretném összefoglalni gondolataimat a forráskiadásról és az ezekhez kapcsolódó levéltári feladatokról119 1. El kell dönteni, hogy a „hagyományos”, vagyis a szakmai közönségnek készülő levéltári tudományos munkákat (pl. repertóriumok, segédletek, forráskiadványok, monográfiák, tanulmányok) mennyire és milyen mértékben határoljuk el a tudományos-népszerűsítő kiadványoktól, illetve felmerül az a kérdés, hogy ez egyáltalán lehetséges-e. Meglátásom szerint vannak olyan munkák, ezek közé tartoznak a forráskiadványok, amelyek elsődlegesen a szakmai közönségnek szólnak. A jól elkészített forráskiadványok kézikönyvként szolgálnak, segítséget nyújtanak egy-egy történeti korszak megértéséhez, a hipotézis, kutatás-analízis, tézis és szintézis folyamatának végigviteléhez, így szerepük alapvető a modern világ körülményei között is. 2. L. Balogh Béni által szerkesztett könyv nyíltan a széles közönséget célozza meg, így a határ a tudományos szakkönyv és a tudományos-ismeretterjesztő könyv között elmosódik, ami zavart és ellentmondást eredményez. El kell azonban dönteni, hogy egy-egy forráskiadvány mely célközönségnek (pl. készíthetünk válogatást a gyerekeknek is!) szól, és e tekintetben ennek a műfajnak hagyományos közönsége, még az információs társadalom áldásaival és kihívásaival megáldott időszakában is a tudományos kutató és oktató. 3. El kell gondolkodni azon, hogy nem lehetne-e — kihasználva a modern technika által nyújtott lehetőségeket — a tudományos ismeretterjesztés irányát ezen a területen is a digitális kiállítások/kiadványok területére elmozdítani. Ilyen formában szélesebb közönséget lehetne megszólítani és a két cél, vagyis a tudományos ismeretterjesztés és a szűkebb közönségnek szóló szakkönyv ideája nem kerülne egymással szembe, hanem éppen ellenkezőleg; egymást erősítené. Mivel az összegyűjtött dokumentumoknak csak egy részét publikálták, szükséges az eredeti terveket követve a Magyar Nemzeti Levéltár új honlapján egy digitális szövegtár létrehozása, amely a szovjet csapatok 1944—1947 közötti magyarországi tevékenységét dokumentálhatná, folyamatos bővítéssel.19 20 4. Fontos hangsúlyozni, hogy Magyarországon nincs elfogadott szabály a forrásközlésre vonatkozóan, vagyis számos eltérő koncepciójú könyv keletkezett. Ebből a szempontból nézve L. Balogh Béni munkája eltér az eddigi megszokott formáktól. Fontos és szükséges azonban, hogy a módszertani alapokat minden esetben alaposan átgondoljuk. Egy forráskiadvány elkészítése azonban nagy felelősség! A források kiválasztását komoly szakmai, módszertani alapismeretnek kell megelőznie, hiszen a válogatás egyben szelektálást is jelent. Egy jó forráskiadvány ugyanakkor bemutatja az adott történet teljességét, összetettségét és bonyolultságát, vagyis nem törekszik arra, hogy prekoncepciós alapon a forrásokat történed kon19 Lásd ehhez: Sípos, 2000. 171-184.; Szűcs, 2000.; Ember, 1975. 20 Lényegében e munkának első ütemét már megtette a Nemzeti Levéltár, hiszen már látható és olvasható a Nemzeti Emlékezet Bizottságával közösen készített online iratkiállítás, amely az 1944. december 21-ét követő időszakot, illetőleg az 1945-ös esztendő eseményeit igyekszik bemutatni, elsősorban az MNL Országos Levéltára 1945 utáni kormányszervek főosztálya őrizetében lévő dokumentumok felhasználásával. 73
