Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Forrás És Érték - Hajagos Csaba: A fotó, mint a nemzeti emlékezet „lenyomata” az MNL Bács-Kiskun Megyei levéltárának állományában
A fotó, mint a nemzeti emlékedet „lenyomata ”... vétel is készült,42 43 amelyek közül először a Propaganda és Művelődési Osztály képviselője kiválasztotta azokat a felvételeket, amelyek a későbbiekben a delegáció vagy a programon részt vevők kezébe kerülhetett, ám nem volt ez másként a sajtóban való megjelentetés esetében sem, a fotók elsődleges „szűrője” maga az állampárt adott képviselője volt. Az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Archívumának azonosított fotógyűjteményén található sérülések és képi torzulások mind ennek, a fentiekben említett, gyorsított eljárással magyarázhatók. A fotók előhívására meglehetősen rövid idő állt rendelkezésre, így a vegyszer kiszáradási ideje is csökkent, ami azt jelentette, hogy sok esetben a fotók felületén barna foltok (foltosodás) keletkeztek, amelyek az idő múlásával folyamatosan terjedésnek indultak. A fényérzékeny rétegből történő vegyszer kiszáradásáért a meleg króm felület felelt, amely ratifikálta a fotó sima felületű, sérülésmenetes előállítását. Ám az idő sürgette a fotográfust, a vékony 0-s papírra (gyorsan száradt) készült képet a még meleg króm lap ellenére eltávolította annak felületéről, ezzel elindítva a kép felületének minőségi romlását. (A képek nagy százalékán hullámosodás tapasztalható, illetve sok esetben megpattant a képek legfelső rétege, ami a baktériumok terjedésének melegágyát biztosította) A gyűjteményben találkozhatunk albumból eltávolított, hátoldalán ragasztó nyomokat hordozó felvételekkel, pártértekezletekről küldött üdvözletként alkalmazott, golyóstoll feljegyzésekkel, a vegyszer kiszáradásának hiányosságából fakadó összeragadá- sokkal, illetve újságban megjelent képekről készült fotók gyűrött változataival is. Számos képkészítési technológiát alkalmaztak a beállítások alkalmával is. Több példa is árulkodik a digitális technika akkori hiányosságairól, hiszen akad a felvételek között olyan is, amely méreteiben egyik típusnak sem felel meg, magassága vagy szélessége eltér az akkori szabványméretektől. Fellegi Jenő megállapítása szerint is történt olyan eset, amikor a fotót előhívták, de utólagosan kiderült, hogy az adott szituációban a képen szereplő tárgy vagy személy nem kívánatos abban a témában, amiről vagy akinek a fotó szól. Végül fontosnak tartom kiemelni azokat a fotókat, amelyek nem közvetlenül személyeket, hanem épületeket, felújítási programokat, gyáravatásokat, termelési egységek munkatevékenységét ábrázolják. A felvételek az ország gazdasági fejlődéséről, haladásáról adnak tanúbizonyságot a társadalomnak, amelyek a magyar szellemi teljesítmény és a szocializmus eszméjének sikerességét igyekeztek demonstrálni. A képek sajtómegjelenése pedig egyenesen azt szolgálta, hogy szöveg nélkül is olyan szintű ideológia „építő” munkát tudjanak végezni, amelyek garantálják „a^ emberibb arcú, demokratikus s%oáali%musképet. ,#ö A fényképek tartalmi feldolgozása és az általuk hordozott információk kivetítése nagyon fontos feladat. Az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Archívumát alkotó nem hagyományos levéltári anyagok közül a fotógyűjtemény levéltári szempontból történő 42 Az egy beállításról készült nagy mennyiségű felvétel példányszámáról árulkodik az MSZMP Archívumban fellelt képgyűjtemény, hiszen egy-egy delegációról több olyan kép is készült, amelynek gyűjteményben fellelt darabszámai meghaladják az 5—8 példányt. 43 MNL BKML XXXV. 1. 22. d. Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága 1988. 08. 23-ai VB ülésének jegyzőkönyve Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei, Végrehajtó Bizottság ülése, 1988. 08. 23. 45
