Levéltári Szemle, 65. (2015)

Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Reisz T. Csaba: Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhez

Adalék a Magyar Országos 'Levéltár központi épületének építéstörténetéhe^

Károly, Dőry Ferenc) felváltva kísérték Pecz Samut az egyes helyszíneken, így Bécsben, Drezdában (ahol nem igazán láttak semmi újdonságot) a levéltárakat, Lipcsében az egyetemi könyvtárat, Weimarban a levéltárat, Párizsban az állami számvevőszék új vasbeton levéltárát, a nemzeti könyvtárat és a nemzeti levéltár épületét tekintették meg. Itt a külügyi és a két hadügyi, valamint a tengerészeti levéltárat azért nem tanulmányozták, mert azok sem épületükben, sem berendezésükben új vívmányokkal nem büszkélkedhettek. Angliába nem jutottak el, amelyet nem a British Museum miatt lett volna érdemes megnézni (ez jól ismert a szakirodalomból), „hanem az angol állami levéltár (Public Record Office) mintaszerű épülete miatt. Minthogy azonban erről egy kimerítő és több térrajzzal illusztrált hivatalos leírás készült, »An Account of the Construction of the Public Record Office and the means adapted for its security from fire, drawn up at the desire of the R[ight]. Honourable], Sir George Jessel, Master of Rolls«20 címen, ennek beszerzésével azt hiszem, a londoni út elmaradása folytán szenvedett hiány kárpótlást nyerne.”

Ováry Lipót a tanulmányút jelentését 1906. január 6-án terjesztette fel a belügyminiszternek. A jelentés részletesen ismertette a meglátogatott levéltárakat és könyvtárakat, vagyis az épületek általános leírását (fekvés, méret, épület, költségek), a hivatalos és a raktárhelyiségek méretét, berendezését, világítását és fűtését, az épület különlegességeit (ülésterem, térképtár).21

A baseü állami levéltárat a városháza kibővítéseként építették 1898—1899-ben, ez volt az első levéltári célú épület Svájcban. A stuttgarti kerületi levéltár két épületét (A raktár- és B adminisztratív épület) 1895—1896 között építette Wilhelm Jerschke vállalkozó Maximilian Met^enthin, a kormány építésze tervei alapján, akinek Sámuel Fandshut és Paul Cavael segédkezett, ők voltak megbízva a munkálatok irányításával. A tervezés kezdetén, 1893-ban egy második raktárépületet is terveztek, de az nem valósult meg Elszász Franciaországhoz kerüléséig. A karlsruhei állami levéltár épületét is kifejezetten levéltári célra építették, 1905-ben fejezték be. A bécsi Házi, Udvari és Állami Levéltár a kor technikai színvonalának legmagasabb szintjén épült 1899—1902 között, kitűnő volt a berendezése és a felszerelése. A levéltárat közelsége, az Országos Levéltárral való szoros érintkezése és a róla megjelent kitűnő ismertetés alapján csak röviden akarták ismertetni, de terjedelmében nem lett rövidebb a többi leírásnál.22 A szász királyi hadilevéltár a drezdai városrész, Albertstadt második építési szakaszában, 1896-ban épült. 1956 után a Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Néphadserege (Nationale Volksarmee) katonai könyvtárának része lett, a nyilvánosság elől elzárt volt. Az NDK-ban bekövetkezett politikai fordulatot és a német újraegyesítést követően az épületet, mint állami levéltárat használják. A lipcsei Egyetemi Könyvtárat 1887—1891 között építették, olasz reneszánsz stílusban, Arwed Roßbach tervei alapján (Bibliotheca Albertinanak is nevezik). A weimari nagyhercegségi államlevéltár olasz reneszánsz stílusban épült 1883—1885 között. A német birodalom első, kifejezetten levéltári célra emelt épületei között emelték Carl Heinrich Ferdinand Streichhan tervei alapján. Párizsban

20 A kötetet az angol levéltáros és régiségbúvár, Thomas Duffus Hardy (1804-1878) adta ki 1876-ban. Magyarországon példánya nem ismert, tehát Ováry kérése nem teljesült.

21 A másfél ívnyi jelentés teljes szövegét lásd e cikk függelékében.

22 WINTER, Gustav: Das neue Gebäude des k. und k. Haus-, Hof- und Staatsarchivs yu Wien. Wien, 1903.

13