Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 3. szám - Műhelymunkák - Albert András: A dunántúli protestantizmus politikai védelme Bethlen Miklós röpiratainak és leveleinek tükrében
A dunántúli protestantizmus védelme Bethlen Miklós röpirataihan... Weene”című emlékirata négy tételben tárgyalja a belga és holland szövetséges rendek állásfoglalását és kéréseit a vallásukért üldözött magyar protestáns lelkészek és tanítók ügyében.33 A rendek ártatlannak nevezik a lelkészeket és tanítókat. Hangsúlyozzák, hogy a Magyarországon nem lázadás elleni per folyik, hanem vallásüldözés, amely káros az egész keresztyén világra.34 A protestáns és más külföldi diplomaták levelein keresztül Bethlen Miklós elérte eredeti célját: a dunántúli gályarabok kiszabadítását és a nemzetközi politikai nyomás gyakorlást a Habsburg udvarra, amely az 1681. évi soproni országgyűlésben csúcsosodott ki, a protestánsüldözés leállításával. Bethlen Miklós szellemi kiválósága vezérszerepet juttatott számára az erdélyi és a nemzetközi politikai életben, az erdélyi protestantizmusban, az oktatás, a művelődés terén valamint a külföldi szellemi tőke beáramlása érdekében kifejtett munkában. Életének hivatását és küldetését az erdélyi és királysági politikai, társadalmi, kulturális és vallási problémák megoldásában látta. Egy ilyen probléma megoldására vállalkozott Bethlen Miklós a 18. század második felében, a királyságban zajló protestáns lelkészek és tanítók üldöztetése idején. Felhasznált irodalom Források ÖStA Österreichisches Staatsarchiv (Hungarica Specialia) HHStA Haus, Hof und Staatsarchiv (Ungarische Akten) RMK Régi Magyar Könyvtár I., II. (Arcanum adatbázis) 33 Az 1670-es években elkezdődött magyarországi protestáns üldözések egyik szenvedő alanya a Sárospataki Református Kollégium volt. A római katolikus hitre visszatért Báthory Zsófia fejedelemasszony a Habsburgok iránti lojalitását igyekezett maximálisan kifejezni és azt érvényre juttatni. Ennek egyik megnyilvánulási formája volt a Sárospataki Református Kollégium 1671-es megszüntetése. Az elüldözött Sárospataki Református Kollégium egyetlen mentsvára az akkor még független Erdély nyújtott menedéket és anyagi támogatást az intézet tanárainak és diákjainak. Az elüldözött sárospataki kollégium 1672-től a Bethlen Gábor érdél)! fejedelem által 1622-ben alapított Collegium Academicum épületében folytatta működését. Apafi és református főúrak határozatot hoztak a menekültek megsegítése ügyében. A Sárospataki Református Kollégium Gyula fehérváron történő letelepítésében és anyagi támogatásában vezető szerepet játszott Bethlen Miklós is. A sárospataki kollégium mellett számos lelkész, tanító és értelmiségi menekült akkor Erdélybe. Fellendült az irodalmi és a vallási élet. Az erdélyi művelődés pedig virágkorát élte. A gyászévtized végén - 1681-ben - a kuruc sikerek hatására Bécs változtatott magyarországi politikáján, és I. Lipót hajlandónak mutatkozott bizonyos engedményekre. 1681. április 28 -ra országgyűlést hívott össze Sopronba, ahová meghívták Thököly Imre követeit is, de azok visszautasították a részvételt Az országgyűlés három lényeges engedményt ígért: 1. eltörli a kormányzóságot, kimondja a magyar kamara egyenrangúságát az udvari kamarával; 2. eltörli az 1671-es magas adókat; 3. kimondja a protestánsok szabad vallásgyakorlatát és az elvett protestáns templomok helyett vármegyénként két-két kijelölt helyen új templomok építését engedélyezi. 34 RÁCZ, 1874. 28-249. 61
