Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 3. szám - Műhelymunkák - Albert András: A dunántúli protestantizmus politikai védelme Bethlen Miklós röpiratainak és leveleinek tükrében
A dunántúli protestantizmus védelme Bethlen Miklós röpirataihan... A hatalom mellé csatlakozott jezsuiták megkezdték a „protestáns lelkészek és tanítók elleni hadjáratukat.” A magyarországi protestáns üldözés másik zászlótartója Szelepcsényi György prímás, 1673. szeptember 25-én az alsó- és felső-magyarországi bányavárosokból harminckét lutheránus és egy református lelkésznek küldött idézést a Judicium Delegatum (Vértörvényszék) elé Pozsonyba.10 11 A lelkészek és tanítók elleni vád felség- és hazaárulás és a katolikus vallás elleni szervezkedés volt. A lelkészek ellen felhozott vádak kapcsán, bizonyítékul hamisított leveleket olvastak fel. Ezek alapján mindannyian részt vettek a Wesselényi-féle összeesküvésben. A judiáum Delegatum elé idézettek nem kaptak lehetőséget arra, hogy védekezzenek. Három lehetőségük volt elkerülni a kínvallatást és a halálbüntetést: 1. amennyiben beismerik bűnösségüket, kegyelmet kérnek és áttérnek a katolikus hitre 2. lemondanak protestáns lelkészi hivatásukról vagy 3. száműzetésbe mennek. Az „ellenrejormááó nagy támadásának igazolására elsősorban a protestáns papokat okolta a kuruc támadásért... akár így vagy akár úgy a katolikus egyház vezérkara kétségtelenül most látta igazában elérkezettnek az időt nagy álma az ősi katolikus hitéhez visszatalált, egy vallású ország megvalósítására.. .”n Gróf Bethlen Miklós és a dunántúli protestáns lelkészek, tanítók ügye Az üldözött magyarországi protestánsok ügye visszhangra talált I. Mpafi Mihály (1661— 1690) erdélyi fejedelem udvarában. Az üldöztetések idején (1671. április 6-án) levelet írt Róttál katonai kormányzóhoz, amelyben támogatását kérte a meghurcolt lelkészek ügyében. Apafi és a fejedelmi tanács határozatot hozott annak érdekében, hogy a külföldi protestáns uralkodók, fejedelmek és politikai elit körök tudomására hozzák a magyarországi eseményeket és azoknak vallási hátterét. 12 Bethlen Miklós erdélyi politikus és a személye körül kialakult értelmiségi kör oroszlánrészt vállalt ebben. A nyugati protestáns nagyhatalmak királyaihoz, fejedelmeihez intézett röpiratokban azon fáradoztak e kör tagjai, hogy az európai közvélemény tudomást szerezzen a magyarországi vallásüldözésről.13 A röpiratokban a szerzők leleplezik a magyar ellenreformációt, I. Lipót császár-király merényleteit, és felmutatják a nagy református fejedelmek védekező harcát ezekkel szemben. A szakirodalom sokáig tévesen Bethlen Miklóstól eredeztette e politikai röpiratokat. Jankovics József irodalom- történész, a Bethlen Miklós életének és munkásságának kiváló ismerője, kutatásaiban cáfolta ezt.14 Annyi bizonyos, hogy Bethlen Miklós hatása érezhető a röpiratok hátterében. A röpiratok keletkezése körül egy kisebb értelmiségi kört kell látnunk, amely 1(1 Zsilinszky, 1893. 351-357. 11 BENCZÉDlb 1975. 266. '2 Pokoly, 1904. 266. 13 Bethlen Miklós Bársony György váradi püspök művének cáfolatát készítette el a „Falsitas toti mundo detecta. Antverpiae, amelyet Kolozsvárott jelentetett meg, 1672-ben. 14 Az első röpirat az Austriaca Austeritas (1671), a második az Austriacae Austeritas continuatio, a harmadik röpirat az Austriacae Austeritatis, eiusdemque Continuationis Confirmatio volt. A műveket álnéven jelentették meg. A művek szerzőjének kilétéről Jankovics József irodalomtörténész írt részdolgozatában kimutatta, hogy nem Bethlen Miklós a szerző. Maga Bethlen sem ismerte a szerzőt. Lásd JANKOVICS, 1987. 38-43.; R. VArkonyi, 1984.143. 57
