Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 3. szám - Forrás és érték - Kemény János: Bernhart Sándor bajai polgármester 1941. évi jelentése Bonczos Miklós államtitkárnak a Rasztina székely (csángó) településen tapasztaltakról
Bernhart Sándor bajai polgármester 1941. évi jelentése... Épületek. Az épület ingatlanok leltára ismeretlen. Mintegy 165 ház szolgálja a telepítés célját. Az épületek legnagyobb része teljesen elhanyagolt állapotban van. A külső vakolás csaknem minden házról hiányzik, mert megépítésükkor vakoladanul hagyták őket. A legszembeödőbb hiányok: ablaküvegek, kilincsek, zárak, fűtőtestek, amelyek ha nem pótoltatnak, a hidegebb idő beálltával az épületekben lakni nem lehet. A legnagyobb épület a volt urasági kastély, amely iskola és napközi otthon épületnek szükségképpen átalakítható és berendezhető lenne, mintegy 25 000 P költségkeretben. Ebben az összegben benne foglaltatnék a szerb megszállás alatt üzemben volt iskolafürdőben, a vizet szolgáltató fúrt kútnak a hiányzó gépi berendezésének helyreállítási, illetve pódási költsége is. Nagyobb és szolidabban megépített épület még a volt szerb imaház is, amelyet aránylag kis, mintegy 2000-3000 P költséggel ideiglenes községházává lehetne átalakítani. A lakóépületek általában rosszul vannak megépítve. A legtöbb esetben nincsenek a kellő mélységre alapozva s a szigetelés hiánya folytán a lakások nedvesek, padlózatuk elpusztult. A hiányok helyreállítását mind műszaki, mind közegészségügyi szempontok indokolják. Ivóvízellátás. A telepes község ivóvízellátását öt fúrt kút biztosítja, amelyek közül kettőnek a szivattyú szerkezete csekély javítással (szelep bőrözés pódásával) üzemképessé tehető lenne. Kettő ugyanis nem működik közülük. Utak és vízlevezetések. A talajviszonyok folytán az őszi esőzések és télvíz idején a belsőség utcáinak gyalogjárói, kocsiútjai kiépítedenségük folytán a nagy, agyagos sárképződés miatt járhatadanná válnak. Feltédenül szükséges lenne vízlevezető folyókák és árkok létesítése és azokon át az összegyűlendő csapadékvizeknek a Kígyós-érbe való bevezetése. Kívánatos volna természetesen a gyalogjáróknak, kocsiutaknak burkolása is. Ha azonban ez pénzügyi okokból elvégezhető nem lenne, úgy homok feltöltéssel javíthatnék az agyagos talajt. VIII. Kérelmek, panaszok, megjegyzések Amikor a telepes községet végigjártuk, a férfiak legnagyobbrészt a mezőn dolgoztak, mégis alkalmunk nyílt elbeszélgetni egynéhánnyal vágyaikról, panaszaikról kikérdezni őket. A következő kéréseket, illetve panaszokat, nem konkrét intézkedés végett, mint inkább példaként kívánom megemlíteni, mert ezekhez hasonló kérések, illetve panaszok Rasztinán sem egyedülállók s más telepes községekben is előfordulhatnak: A nyolcgyermekes Csobot Albert40 amiatt panaszkodik, hogy három felnőtt gyermeke, akik már családosak egy másik csángó településen, Temerinben vannak, holott szintén elhelyezhetők volnának Rasztinán, ahol elegendő dobrovoljác föld vár kiosztásra. Antal Pál Hadikfalva első gazdája volt, s mint fentebb már említettem, az egyik legszűkebb, legrosszabb házba került. Az idősebb s a telepesek között is tisztelt gazda könnyezett, amikor az udvaron esőnek kitett holmiját mutatta, és elkeseredve mondotta, hogy ha nem tudják elhelyezni, adják meg neki a lehetőséget, hogy visszamehessen Hadikfalvára. 40 Csobot Albert neve Hadikfalva utolsó (családfőinek) utca szerinti névsorában a Csobot utca 970. szám alatt szerepelt. — Lásd SEBESTYÉN, 1989. 213. 43
