Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 3. szám - Forrás és érték - Kemény János: Bernhart Sándor bajai polgármester 1941. évi jelentése Bonczos Miklós államtitkárnak a Rasztina székely (csángó) településen tapasztaltakról
Kemény János jai polgármester által készített, és az alábbiakban közreadott jelentés, amely a telepítésekről eddig közzétett forrásokat új elemekkel egészítheti ki. Forrás Bernhart Sándor bajai polgármester jelentése Méltóságos Államtitkár Úr! Méltóságodtól távbeszélőn vett megbízás alapján f. hó 9-én dr. Piacsek Károly24 gazdasági felügyelő, dr. Arnold Alajos25 m. kir. tisztiorvos, Horváth Béla26 városi műszaki tanácsos és dr. Horváth István27 városi szociális előadó kíséretében megtekintettem Rasztinán az ottani bukovinai székely (csángó) települést, s tapasztalataimról jelentésemet a következőkben terjesztem elő: I. Általánosságban Rasztina, volt dobrovoljác, jelenleg bukovinai székely telepes község Bajától délkeletre, mintegy 23—24 kilométerre fekszik. Vasútállomása nincs, a tőle mintegy másfél kilométerre fekvő Györgypusztáig28 jó makadámút, onnan Rasztináig csak kövezetlen nyári út vezet. A telepes községben egy régi szabású emeletes urasági kastélyon kívül, amely jelenleg a jegyzői irodának, napközi otthonnak, iskolának és orvosi rendelőnek átmeneti elhelyezésére szolgál, 164 épület van, túlnyomó részben igen elhanyagolt állapotban, közöttük 7—8 teljesen lakhatatlan. A telepes község területe állítólag több mint 4000 kát. hold kiterjedésű, amiből hozzávetőlegesen 2300 kát. hold volt a dobrovoljácok és egyéb szerb telepesek birtokában. Ebből a területből is csak mintegy 1700 holdat műveltek a telepesek saját kezelésben; a fennmaradó terület kis részében legelő, nagyobb részében pedig bérbeadás útján hasznosíttatott. (Ezek az adatok minden vonatkozásban csak hozzávetőlegesek, mert a telepes község kirendelt jegyzője szerint vagyonleltár, kataszteri térkép, illetve egyéb pontos feljegyzés nem áll rendelkezésre.) 24 Piacsek Károly, dr. (?, 1886. — Kaposvár, 1972. október 2.), gazdasági felügyelő. 1941-ben Baján a Bács- Bodrog vármegyei Gazdasági Felügyelőséget, 1942 és 1944 között Érsekújváron a Nyitra és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék Gazdasági Felügyelőségét vezette. 25 Arnold Alajos, dr. (Kalocsa, 1896. március 23. — ?), m. kir. tisztiorvos. Középiskolai tanulmányait Kalocsán végezte, orvosi diplomáját a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1921. december 17-én szerezte. Kórházakban és klinikákon végzett orvosi gyakorlatot. 1925-tól Baja tisztiorvosa. 26 Horváth Béla (? - 1974), mérnök, műszaki tanácsos, Baja város műszaki osztályának vezetője. 1923 és 1945 között szolgált Baja városánál. Az általános szervezési és vezetési feladatokon kívül az összes út-, híd-, víz- és mélyépítési feladat megszervezése, munkába adása és ellenőrzése tartozott a hatáskörébe. Emellett még a vízellátás, csatornázás, közvilágítás, a városrendezés és a műszaki engedélyezés is az ő felelőssége volt. 1945 és 1954 között Békéscsabán megyei főmérnökként dolgozott. 27 Horváth István, dr. (? — 1977), jogász, városi aljegyző, főjegyző. 1941-ben Baja szociális előadója volt. 28 Györgypuszta: Nagybaracska külterületi lakott helye 1933-ban, Gara külterületi lakott helye 1944-ben. Később Bácsszentgyörgy néven önálló község lett. 38