Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 3. szám - Kitüntetettek
DÓKA KLÁRA-DÍJ 2015. ÉVI KITÜNTETTJEI DÓKA KLÁRA-DÍJ ELSŐ FOKOZAT: KUTASSY ILONA, a Kárpátaljai Állami Levéltár igazgató-helyettese, a beregszászi levéltári osztály vezetője, idén három évtizede, 1985 novemberétől dolgozik a beregszászi levéltárban. 2003 decemberétől a levéltár igazgatójának a helyettese, a levéltári fondok koordinátora és a Kárpátaljai Állami Levéltár beregszászi osztályának a vezetője. Tagja a területi levéltári kollégiumnak, a területi iratellenőrző és selejtező bizottságának, elnöke a levéltári selejtező bizottságnak, a levéltár tudományos és módszertani tanácsának. Levéltári kiadványok szerkesztője, több cikk szerzője. Több ukrajnai szakmai elismerést kapott, Magyarországon munkáját 2008-ban Pauler Gyula-díjjal ismerték el. Kutassy Hona több évtizedes szakmai munkássága, fáradhatadan közbenjárása az őrzési és munkakörülmények javítása érdekében, elkötelezettsége az ukrán- magyar levéltári szakmai együttműködés kialakításában, annak fenntartásában végzett elévülhetetlen érdemei példaértékűek és elismerésre méltóak. Csombor Erzsébet, főlevéltáros (MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára). A levéltárosi napi munkát, a megyei levéltárak egykori megyei és városi iratanyagának tagolódását, a napi munkavégzést a levéltári hálózat két olyan gazdag iratanyagú és nagy múltú intézményében ismerhette meg az 1980-as, 1990-es évtizedekben, mint a Vas Megyei Levéltár központi szombathelyi, illetve Kőszegi Fióklevéltára, valamint Győr-Moson-Sopron Megye győri és soproni intézményei. Ez időben a Komárom- Esztergom Megyei Levéltár — egy jól ismert könyv címét parafrazeálva — „az ország szélére sodort” levéltárként élt. Vitathataüan, hogy ebből a helyzetből a nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, kiadványsorozatot megjelentető, rendszeres levéltári rendezvényekkel mind Esztergomban, mind Komáromban a társadalom felé nyitó intézmény kialakítása döntően Csombor Erzsébet igazgató asszony nevéhez fűződik. Mindezeket az eredményeket Csombor Erzsébet amellett érte el, hogy fő kutatási területe túlmutatott a helyi forrásanyagon, a 20. századi lengyel—magyar kapcsolatok történetének forrásait jórészt más kutatóhelyeken kellett összegyűjtenie. Jelentős tudomány- szervező munkáját az említettek mellett az is aláhúzza, hogy évkönyv-sorozatot indított, és szinte évente publikálta Esztergom szabad kir. város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztáit. Hasonlóképpen megjelentek a fennmaradt vármegyei jegyzőkönyvek regesztái is. 2014-ben nagyszabású Hungarica kutatási koncepciót dolgozott ki Komárom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regeszta formájú kiadására. A szlovák levéltáros társadalommal élő együttműködést alakított ki, ami napjainkra rendszeres nemzetközi szakmai rendezvénysorozattá szerveződött. Intézménye több esetben szervezett szakmai közgyűlést, vándorgyűlést, valamint a szakmához közel álló Hajnal István körnek éves konferenciáját. A megyei levéltárban szervezte a belső szakmai munkát: a levéltár sikeres pályázatainak eredményeként alakult ki a számítógéppark, indult el a sérült iratok restaurálása, új épületszárnnyal bővült a raktári kapacitás. 7
