Levéltári Szemle, 65. (2015)

Levéltári Szemle, 65. (2015) 2. szám - Hírek - Az új anyakönyvi törvény hatása a levéltári kutatásokra — A Fiatal Levéltárosok Egyesületének őszi konferenciája (Kántor Balázs)

HÍREK

AZ ÚJ ANYAKÖNYVI TÖRVÉNY HATÁSA A LEVÉLTÁRI KUTATÁSOKRA

A FIATAL LEVÉLTÁROSOK EGYESÜLETÉNEK ŐSZI KONFERENCIÁJA

Az új anyakönyvi törvény hatása a levéltári kutatásokra címmel tartotta meg szokásos évi konferenciáját a Fiatal Levéltárosok Egyesülete 2014. november 12-én. Az immáron nyolcadik alkalommal megtartott rendezvény helyszíne a Magyar Nemzeti Levéltár Hess András téri épületének 100-as terme volt. Kántor Ráláss, az egyesület elnöke köszöntőjében a választott téma aktualitásáról beszélt. A 2014. július 1-én hatályba lépő anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvényt már megszületésének pillanatában is sok bírálat érte. A hatályba lépésig terjedő idő alatt számos alkalommal módosított szöveg alkalmazhatóságát a levéltáros és a családfakutató társadalom is vitatta. A többféleképpen értelmezett szöveg egymástól eltérő gyakorlatot eredményezett a levéltárak között. A konferencia legfőbb célja az volt, hogy a kormányzati és a levéltári szakma álláspontjait ütköztetve megoldást keressünk a kialakult helyzetre, vagy legalábbis elindítsunk egy párbeszédet a felek között.

Első előadóként Szabó Krisztián alkotmányjogász Kőbánya Önkormányzat jelenlegi jegyzője beszélt a 2010-es anyakönyvi törvény megalkotásáról, valamint annak levéltárakra vonatkozó részéről. Bevezetőjében a Magyar Országos Levéltárban 2009- ben megtartott anyakönyvi konferencián tartott előadása során tett megállapításainak visszhangjával foglalkozott. Akkori álláspontját most is vállalja, amely szerint a 2010-es törvényt megelőzően nem volt olyan jogi szabályozás, amely lehetővé tette volna a kutatásokat az állami anyakönyvek levéltári másodpéldányaiban. Ezt követően röviden ismertette a törvény megszületésének és hatályba lépésének körülményeit, kiemelve a jogalkotó azon szándékát, hogy az anyakönyvezést teljes mértékben elektronikus alapra helyezzék. A jogszabály hatályának ismertetését követően a kutathatóság tekintetében a levéltári törvénnyel (Ltv.) kapcsolatos analógiát mutatta be. Az Ltv.-től némileg eltérő kutathatósági korlátok (30-100-75 év) ellenére az anyakönyvi eljárásról szóló törvény (At.) is az adat keletkezésétől (tehát a személy adataitól) számítja a védelmi időt. A legfőbb különbséget véleménye szerint az anyakönyvekben védelmi idő lejárta előtt történő kutatáshoz szükséges felhatalmazási „láncban” (érintett — leszármazott — hozzátartozó — örökös), valamint a különleges adatokat tartalmazó iratokban történő eltérő feltételek tekintetében láthatjuk. Utóbbi esetekben megismerésük ugyan nem ti85