Levéltári Szemle, 65. (2015)

Levéltári Szemle, 65. (2015) 2. szám - Levéltártörténet - Pusztainé Pásti Judit - Szabó Attila: Szovjet-magyar vegyes vállalatok iratainak rendezési tapasztalatai

S%_ovjet— magyar vegyes vállalatok iratainak rendelési tapasztalatai

sát. Az Igazgatóság Bányaműszaki Osztály alsorozatban az „időszaki termelési, műszaki jelentések”, a Kohászati és Vegyészeti Osztály alsorozatban „kísérleti, kutatási, fejlesztési anyagok”, a Beruházási Osztály alsorozatban „éves beruházási tervek”, „beruházási részlettervek”, „egyes létesítmények, munkák dokumentációi”, a Terv-és Gazdasági Osztály alsorozat „éves vállalati tervek” gyáregységenkénti tételsorait alakítottuk ki. A sorozati, alsorozati tételek alfabetikáját alakítottuk ki így többek között a Közgyűlés és Igazgatóság sorozat „Felügyeleti szervek rendeletéi” alsorozatnál. Itt a felügyeleti szervek alfabetikus rendjében helyeztük el a forrásanyagot, ehhez hasonlóan a Vezérigazgatóság sorozatban a „vállalati intern levelezés a Központ és a gyáregységek között”, „revíziós vizsgálatok gyáregységenként” alsorozatoknál, a Jogügyi Osztály sorozat „döntőbizottsági ügyekben levelezés”, továbbá a Személyzeti Osztály alsorozati tételeinél is.

Vállalati iratok forrásértéke

Közgyűlési, igazgatósági ülések jegyzőkönyvei a vállalat működésének prímér forrásai. A forrástípusból csak a másodpéldányokat válogattuk le. A napi szinten hozott vezérigazgatói utasítások, rendelkezések, vezérigazgatók részére készített feljegyzések, jelentések más forrásból nem ismerhetők meg, maradandó értékük nem vitatható, másolati példányaik selejtezhetők. felügyeleti szervek határozataiból a duplumokat választottuk le, hiszen a vállalat történetének fontos dokumentumai. A viszonylag nagy mennyiségű, szovjet fél részére készített, magyar nyelvű jogszabályok fordításai ezzel ellentétben semmilyen értéket nem képviselnek.

A termelő vállalatok iratai közül a vállalati szöveges mérlegbeszámolók megléte itt is alapvetően meghatározta a számszaki források selejtezhetőségének mértékét. A mérlegadatokhoz kapcsolódó szöveges kiegészítés tájékoztatott az adott gazdálkodó egység évközben történt lényeges beruházásairól, termelési eredményeiről, tervmódosításairól. A MASZOBAL Rt. központjának és üzemegységeinek mérlegei hiányos évkörben és szöveges melléklet nélkül készítették. 1953-ból a központi mérlegen kívül csak a Gánti Bányaüzemé maradt meg, és a központi mérlegnél is csak a második negyedévihez készült szöveges kiegészítés. Miután több információt közöl a pusztán számszaki adatokat hordozó éves mérlegnél, ezt a forrástípust megőrzendőnek minősítettük. Selejtanyagok lettek viszont a gyáregységek havi és nyersmérlegei.

A zömében kétnyelvű, nem informatív vállalati mérlegek indokolták a beruházási, terv-statisztikai, termelési iratok nagyobb mértékű megőrzését. Az 1950-es évekre jellemző, ezeken a területeken képződött iratrengetegből egyrészt a korszakra jellemző néhány operatív forrástípust tartottunk meg, mint pl. az éves beruházási részletterveket, tervjavaslatokat. Az időszaki féléves, negyedéves termelési-műszaki jelentések ugyancsak forráspótlás szándékával maradtak meg. A termelési és beruházási tervek, mérlegek másodpéldányai, ceruzás tervek és mérlegek, negyedéves részlettervek, operatív termelési jelentések, havi költségvetési beszámolók, export-import havi jelentések nem képviseltek maradandó értéket.

Nagy tömegben keletkezett elutasított újítások kiértékelési íveit sem őriztük meg. Megőriztük a további vizsgálatra visszatartott újítások anyagait akkor is, ha vizsgálati eredményt nem fűzték az ügyirathoz.

79