Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 1. szám - Kilátó - KÖCZE LÁSZLÓ: A gazdasági levéltárügy Nagy-Britanniában
A gazdasági levéltárügy Nagy-Britanniában pontosan tükrözte: míg eredetileg 39, addig közel két évtizeddel később is alig több mint 50 tagja volt az ekkor már átnevezett szervezetnek. A CPBA aktív szerepet játszott — az államosítások nyomán — az egyes cégek iratainak közgyűjteményekben való elhelyezéséről folyó tárgyalásokban, a legfontosabb célkitűzését — a vállalati iratokat átfogó országos regiszter létrehozását — nem tudta elérni.7 Ehhez képest a hatvanas években jelentős változás következett be a BAC munkájában és létszámában: 1965-re megközelítőleg 260 tagja lett a szervezetnek, ugyanis nemcsak a vállalatok, hanem a levéltárosok, könyvtárosok valamint az akadémiai világ képviselőinek részéről is fokozottabb érdeklődés mutatkozott a vállalati iratok sorsa iránt — a vállalkozástörténet felvirágzása,8 az első vállalati levéltárosok kinevezése, illetve a tudományos és a gazdaság élet szereplői közötti intenzívebb kapcsolat okán. A megnövekedett érdeklődés 1968-ra teljes körű tisztújításban kulminált a BAC vezetőségében, amely egy új, professzionális korszak kezdetét jelentette mind közvetlenül a szervezet, mind a gazdasági levéltárosok életében. A Tanács - az addig leginkább hírlevélként működő — folyóirata az évente kétszer megjelenő business Archives is komoly profiltisztításon esett át, s a BAC aktív szerepet vállalt a gazdasági levéltárügy intézményesülésének olyan fontos részeinél is, mint a levéltárosok továbbképző tanfolyamainak megszervezése vagy az éves konferenciák megrendezése. Ezek a változások Idővel számos területeken érzetették hatásukat, s jelentős lendületet vett a háború miatt félbemaradt (vagy el sem kezdett) programok, például az egy adott földrajzi területhez vagy az egy iparághoz tartozó cégek magánkézben és közgyűjteményekben őrzött iratainak feltérképezése. Az Angliában végbemenő folyamatokkal párhuzamosan Skóciában is megtörténtek az első lépések a gazdasági iratok ügyében: 1960-ban jött létre a Skóciai Gazdasági Levéltári Tanács (Business Archives of Scotland - BACS), amelynek tagsága vállalkozókból, pénzügyi szakemberekből, jogászokból, könyvtárosokból és az akadémiai élet képviselőiből, valamint a skót levéltári világ munkatársaiból állt össze az angol társ- szervezethez hasonló célokkal. A koordináló szervezet attól a perctől kezdve, hogy megkezdte működését komoly kihívásokkal szembesült, ugyanis a hatvanas évek gazdasági válsága Skóciában soha nem látott, tömeges vállalatmegszűnéseket eredményezett olyan tradicionális ágazatokban, mint például a textilipar vagy a hajógyártás. Ennek nyomán — a gazdasági szervezetek iratainak feltérképezése mellett — kiemelt feladat lett a megszűnő, gyakran az iparosodás korai időszakáig visszanyúló vállalkozások iratainak megmentése is, amelyben kezdettől fogva aktív szerepet vállalt a Glasgow-i 7 MATHIAS, 1984. 11. A magánkézben és a közgyűjtemények lévő (nem csak vállalati) iratok nyilvántartása 1940-es évek második felétől a Royal Comission on Historical Manuscripts kezelésében lévő National Register of Archives (NRA) révén valósult meg. A jelenlegi adatokhoz lásd http://www.nationalarchives . gov.uk/nra/default.asp 8 Az ötvenes években kapott igazán erőre Nagy-Britanniában a business history művelése, ennek egyik fontos állomását jelentette a Business History c. folyóirat megjelenése 1958-ban. 17
