Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - Műhelymunkák - KISS GÁBOR: Az I. világháború veszteségi adatainak kezelése a világháborútól napjainkig. Veszteségi iratok a bécsi Hadilevéltárban, valamint a budapesti Hadtörténelmi Levéltárban
Az első világháború gazdasági hatásai és a magyar hadigazdaság 57 vonatkozóan akár több kartont is őrizhet, attól függően, hogy hány hadifogolytábo rban raboskodott az illető. A cédulakatalógus alapját képző listák közül csak az Oros zországból származóak maradtak fent. Az 1914 – 1917 közötti idős zakban keletkezett irata nyag 85 doboznyi legénységi és öt doboz tiszti állományú névlistát ta r talmaz. Az eltűntekről összeállított cédulakatalógus alapját a csapattestek veszteségi jele ntései adják. A levéltár a jelentésekből kigyűjtött, eltűnt katonák ada tait tartalmazó céd ulákat csapattestenkénti bontásban, azon belül név szerint betűrendbe sorolva őrzi. A dobozonként legalább 1500 kartont rejtő anyag összességében 166 dobozból áll. A kartonok szerencsés esetben a személyi adatokat és az eltűnés helyét, i dejét is kö z lik. A katonai egészségügyi intézményekben ápoltakról kiállított, úgynevezett előjeg yzési lapokat (Vormerkblätter) , amelyek tulajdonképpen a személyi adatok feltüntetése mellett a betegségre, illetve a seb e sülésre vonatkozóan adnak tájékoztatá st , vélhetően a háborút követő időszakban megpróbálták név alapján betűrendbe sorolva egyetlen fondban egyesíteni. A feladat azonban kivitelezhete tlen vállalkozásnak bizonyult. A gyűjtemény csupán 755 doboznyi, dobozonként megközelít őleg 1500 lapot tartalm az, de így legalább kutatható. Az anyag egy személyre vonatk o zóan itt is több feljegyzést őrizhet, attól függően, hogy hányszor állt kórházi kezelés alatt. A fennmaradó, egés zségügyi intézményenként lerakott, több ezernyi dobozt magában foglaló iratanyag g y akorlatilag kutathatatlan. Hiszen ki emlékszik ma már arra, hogy a keresett hozzátart ozót melyik egé szségügyi intézményben kezelték ? A bécsi Hadilevéltárban lévő halotti anyakönyveket, vélhetően a már említett o kból három sorozat őrzi. Persze a sorozatok korántsem teljes körűek. A csapateste k től és a különféle egészségügyi intézményektől származó, 1. számú sorozatként nyilvánta rtott halotti anyakönyvek közül legkevesebb 150 kötet tartalmazhat magyar állampo lgárokra vonatkozó adatokat. 21 E sorozathoz nem kés zült külön cédulakatalógus. A csapattestenként, illetve az egészségügyi intézményenként rendezett kötetekben né vmutatók segítségével lehet kutatni. Egy kötet több évfolyamot is magában foglal, így előfordulhat, hogy egy adott kötetben nem összevont névmuta tó, hanem évente kész í- tett, ezért több névmutató is található. Sajnos, a sorozat anyakönyveinek 90%ában csupán az 1916. esztendő végéig találhatunk bejegyzéseket. A m. kir. honvédség cs apattestei esetében pedig csupán egyetlen anyakönyv maradt fenn, amely néhány, a tri anoni határon kívül eső békehelyőrséggel rendelkező gyalogezred hősi halottairól nyújt töredékes adatokat. A 2. sorozat a csapattestek és az egészségügyi intézmények nev é- nek feltüntetése nélkül, 5010 db világháborús, különböző terjedelmű halo tti any akönyvből áll. 22 A kötetekhez névmutató katalógust készítettek, amely nem más, mint a Matrikenkartei elnevezésű, már említett gyűjtemény. A 3. sorozat hasonló a 2. soroza thoz, de ma már kideríthetetlen okból „N” megjelölést kapott , és 1999 db anyakön yvet foglal magába. A kötetekből kiírt hősi halottak nevei szintén a Matrikenkartei gyűjt e- 21 Az összesen 5301 kötetből álló sorozatban a 17 . sz. elejétől találhatunk születési, keresztelési, házassági és halotti anyakön y veket. 22 A sorozat digitalizálását a levéltár 2012ben kezdte meg. A digitalizált kötetek terveik szerint az elkövetkezendő években a világhálón mindenki számára elérhetők lesznek. Ezzel együtt egy jegyzék is készül, amelyből megtudhatjuk, hogy az anyakönyveket mely csapattestek, egészségügyi intézmé nyek állították ki.
