Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - Hírek - Közművelődési kerekasztal a Magyar Nemzeti Levéltárban (Garadnai Zoltán)
Hírek 84 legfontosabb gyermek- és felnőttprogramokat, azok szervezésének technikáját, a progr amok lebonyolításá nak gyakorlati tapasztalatait. Mindkét előadó hangsúlyozta, hogy a M ú- zeumnak saját könyvtára is van, a kutatók számára a tudományos kutatás lehetőségei is adottak. A Múzeum bekapcsolódott az óvodai és iskolai képzésbe, munkáját önkéntesek segítik. Újdonság ként bevezették az ún. digitális történet mesél é sét is. Vajda Sándor a Szentendrei Skanzen közönségszolgálati és oktatási tevékenységét m utatta be, statisztikai adatokkal érzékeltetve a munkájuk mennyiségét és minőségét, amit az évi 200 ezer látogató is m utat 2 . Hangsúlyozta a középpontban a látogatók ál l nak, mindent érdekükben végeznek, ehhez a célhoz alkalmazkodik a Skanzen tudományos programja, a közönségszolgálati stratégiája, amelynek jelmondata: „Mindent a látogatókért!” . Ennek sze llemében készülnek a tudományos programok, a kiállítási katalógusok, múzeumi kiadván yok és természetesen a látogatók számára összeállított programok. A programok időzítés é- ben a látogatók szabadidejéhez alkalmazkodnak, lényegében sohasem csuknak be, így á llandóan a köztudatban vannak. Mindez arra készteti őket, hogy mindig új programmal j elenjenek meg, alkalmazkodva a jeles napokhoz, ünnepekhez. Felsorolta a főbb programt í- pusokat: 1) fesztiválok, 2) kiemelt hétvégék. 3) élő múzeumi helyszínek a Skanzenen belül és kívül (pl. Éde s napok a Várban). 3 Az intenzív előkészítő munkának és a gazdag és sokrétű programoknak köszönhetően folyamatosan növekszik a múzeum látogatóinak száma, élő, kreatív intézménnyé alakult, amelynek a bevétele növekszik, a kollégák motiváltak, de az is látha tó, hogy a látogatók f igyelméért sokkal többet kell dolgozni, mint korábban. Ezek az eredmények azonban elképzelhetetlenek lennének a megfelelő és alaposan kidolgozott módszertani háttér nélkül. A programokat kialakító szakmai team arra töre kszik, hogy az országos programokhoz kapcsolódjon, miközben a múzeum tudományos koncepcióját alapul véve önmagát adja, így a szakmai munka hitelessé válik a látogatók számára. A programokat monitorozzák, a munkatársakat egy bevált és speciális kiválasztási és felkészíté s rendszerben oktatják és tudatosan – egyegy feladathoz alkalmazkodva – v á- lasztják ki. A programok szervezésében keresik az újdonságokat, a kapcsolódási lehetős é- geket a különleges közreműködőkkel (pl. színészekkel, képzőművészekkel), és nagy súlyt helyezn ek a visszacsatolás biztosítására. Béres Mária igazgató, a tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Múzeum szakmai munkáját mutatta be. A Múzeum fő feladatát a helyi közönséggel való kapcsolattartásban, az aktív közösségi kulturális élet szervezésében, a közösség formálásában, a pályázati források fe ltárásában és megszerzésében fogalmazta meg. A mindennapi munkájukat a többi közgyűjteményhez hasonlóan a „hasznosítás – hasznosság – nyitottság ” hármas jelszavával jellemezte, ahol a természettudományos kiállítás mellett részt kellett venni a helyismereti, helytörténeti munkában, ami egyaránt eredm é- nyezte a helyi közösség formálását, a kulturális programok gazdagítását. A múzeum aktív szerepet tölt be a helyi civil életben, amit a helyi önkéntesek (pl. Református Nőegylet ) b evonásával tesznek színesebbé és hatékonyabbá. Fontos változásnak tartotta a múzeumok és a közönség kapcsolatának az átalakulását, ami a kétezres évek elejétől egyre inkább me gfigyelhető. A múzeumok napjainkban már nem tehetik meg azt, hogy passzív szer eplőként „várják” a látogatókat, hanem elé mennek a közönségnek, nyitnak a társadalom irányába, 2 Munkájukat 2005ben Prima Primissima díjjal ismerték el. 3 2014ben – egy hét országra kiterjedő európai kulturális programsorozat keretében – a „Bárány évét” rendezték meg.
