Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - Műhelymunkák - KISS GÁBOR: Az I. világháború veszteségi adatainak kezelése a világháborútól napjainkig. Veszteségi iratok a bécsi Hadilevéltárban, valamint a budapesti Hadtörténelmi Levéltárban
Az első világháború gazdasági hatásai és a magyar hadigazdaság 55 Mindkét kiadvány közös jellemzője, hogy összevont névmutató nem készült ho z zájuk, csupán bizonyos időszakonként készítettek névmutatókat. Ez ért mára tulajdo n képpen használhatatlanok, ugyanis a ke resést kérő hozzátartozók nem ismerik az elhalálozás vagy a sebesülés idejét , sőt, éppen ez után érdeklődnek. Az elmúlt években azonban a Cseh Nemzeti Könyvtár digitalizálta az anyagot, és a honlapján ingyenesen hozzáfé rhetővé tette. A kutatást karakterfelismerő program teszi lehetővé, bár a program b izonytalansága miatt a hatékonyság igencsak megkérdőjelezhető. Természetesen a fe ntebb említettek miatt a kiadott veszteségi listák korántsem nevezhetőek t ejes körűe knek. A veszteségi lajstromok megjelenésével egy időben a Hadügyminisztérium a k iadott lajstromokat megküldte az összes törvényhatóság számára is, majd a törvényh atóságok a lajstromok alapján értesítették az érintett hozzátartozókat. 17 Tehát téves az a közvélekedés, hogy a katonai adminisztráció tud ósította a családtagokat. A z előfordu lhatott, hogy egy gondos parancsnok saját elhatározásából értesítést küldött az otthon iaknak, gyakorta mellékelve az elhunyt hozzátartozó kisebb személyes tárgyait, i r a tait is. Most nézzük a bécsi Hadilevéltár I. világháborús veszteségi anyagának jelent ő- sebb fondjait. A fennmaradt iratok az 1920as és 1930as években kerültek a bécsi Hadilevéltár őrizetébe, amelyek a becslések szerint 40 millió különféle veszteségi fel jeg yzést őriznek. 18 A legnagyobb terjedelmű fond az úgynevezett Phonetik gyűjtemény, amelyet a „fogyatékba jutott” elsősorban sebesültek, betegek, hadifogságra jutottak és ezek me l lett hősi halált halt és eltűnt katonák vezetékneveit alapul véve, kiejtés sz erint, összerakva próbáltak meg többkevesebb sikerrel összeállítani. A feldolgozó munka eredet i leg a Vöröskereszt bécsi közös központi tudakozó irodájában, illetve ugyanezen szervezet információs irodájában (Auskunftsbüro) folyt. 19 A hatalmas mennyiségű, k ü- lönböző formátumú, de nagyjából azonos alakú, általában kézzel írt gót betűs feljeg yzések összesen 6486 dobozt töltenek meg. A dobozok egyenként 1500 – 2000 darab fe l jegyzést, cédulát tartalmaznak. A kutatás az említett fonetikus rendszer bonyolults á- ga miat t igencsak nehézkes, sokszor a keresett nevet szinte lehetetlen fellelni. Az eredm é nyes kutatómunka tehát feltétlen sok tapasztalatot és kitartást igényel. Nézzünk néhány példát, a Bíró vezetéknév Bizerként keresendő, a Bodnár Balnerként, a Csi zmadia p e dig a Cinalir feliratú dobozban van. A következő fond az úgynevezett Matrikenkartei gyűjtemény, amely többség é ben a levéltár őrizetében lévő, I. világháborús halotti anyakönyvekből kigyűjtött hősi halo ttak neveit a születési és katonai alapadatokkal tartalmaz za. A kiállított karton a halotti anyakönyv folyószámának, valamint az adott oldal számának a jelzetét is feltü n teti. Így az anyakönyvet a megadott oldalszámnál felütve hozzájuthatunk a teljes, bejegyzett adatsorhoz, vagyis szerencsés esetben megtudhatjuk a halál idejét, okát és az eltemetés helyét is. Az 1230 darab dobozt felölelő gyűjtemény dobozonként megközelítőleg 1000 kartont foglal magában. A kartotékrendszer felépítését vélhetően a 10. veszteségi 17 A KM 10. osztályának a veszteségi lajstromok kiadására vonatkozó, 1912. december 15én napvilágot látott 1296 – 1912/res. számon kiadott rendelkezése megtalálható az osztály 1917. évi irattárában a 38 – 15/3 – 221917. szám alatt. 18 T EPPERBERG , 2006. 10. 19 A magyarországi iroda Budapesten, a IV. [ma V.] kerület, Váci [ma Bajcsy Zsilinszky] út 38. szám alatt működött.
