Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - Műhelymunkák - VÖLGYESI ZOLTÁN: Az első világháború gazdasági hatásai és a magyar hadigazdaság
Völgyesi Zoltán 40 A háborús hiánygazdaság és az ellátási problémák Az újabb és újabb korosztályok behívása és frontra vezénylése a legnagyobb munk aerőhiányt a mezőgazdaságban okozta. A hadbavonultak nagyobb része, a gyalogs ág zöme a parasztság köréből került ki, így a falvakban az otthon m a radt nőkre, öregekre és ifjakra szakadtak olyan munkák is, mint például az aratás . A növekvő munkaerőh iány következtében fokozatosan visszaesett a termelés. A kenyérgabona megtermelt menny isége 1916ra a békebeli kétharmadára, 1918ra pedig a fel é re esett vissza. 17 Míg a hadianyagtermelés felfutott, a közszükségleti cikkek előállítása vissz a esett, ami ugyancsak hiányt okozott. A „háborús hiánygazdaság” problémáit a kormány a rendelkezésre á lló készletek feletti ellenőrzéssel és az elosztás szigorú szab á lyozásával kísérelte meg enyhíteni. 1914 végétől egymás után létesültek az alapvető gabonafélék és élelmiszerek, nyersanyagok és tüzelőanyagok beszerzését és elosztását irányító kö zpontok, biz ottságok, amelyek intézkedtek egyes szükséges anyagok piaci forgalmának korlátozásáról, s elrendelték szabott áron a kötelező felajánlásukat az á l lam részére. Mivel a Monarchia gabonatermelése 1914 – 19 15ben elég gyenge volt, a tél végére készlethiány alak ult ki. Az osztrák nagyvárosokban már 1915 április á ban bevezették az élelmiszerjegyeket, majd nem sokkal később a hústalan n a pokat is. Budapesten először a fehér lisztet adták jegyre, 1915 tavaszától, majd 1915 júliusától itt is meg kellett b arátkoznia a l akosságnak a hústalan napokkal, amikor a vendéglők sem adhattak húsét eleket. 1916ban a magyar ko r mány is kiterjesztette a legtöbb terményre a jegyrendszert , és rendszeressé vált a mezőgazdaságban a rekvirálás, azaz termények és állatok szabott áron való k ényszerbeszolgáltatása. Magyarország, mely hagyományosan a Monarchia „élelmisz erraktárának” számított, az élelmi szerellátás – a nagy mér tékű termeléscsö kkenés ellenére – végig sokkal jobb helyzetű volt az osztrák tartományo k é nál. 1916– 19 17 fordulójától Ma gyarország látta el az egész közös hadsereget liszttel és kenyérrel, s az osztrák területek is a magyar terményekre voltak utalva. A magyar termelés kb. egyharmadegyharmad arányban oszlott meg a közös hadsereg, az osztrák tartom á- nyok, valamint a hazai lak osság ellátása között. A magyar hadigazdaság egyik legfont osabb irányító intézményévé a Haditermény Rt . vált, ami t 1915 nyarán nagy sietséggel alakítottak meg a gabonaforgalom s zervezésére. 1918ban már 27 részleggel működött, s irodái elfoglalták belső Lipótváros jelentős részét. 1916ban már előfordult, hogy tartalékos katonatiszt küldött haza élelmiszert, p edig általában katonák szoktak c somagot kapni otthonról. Olyan élelmisz erekről van szó, amiket be tudott szerezni a megszállt területen, s odahaza hiány volt belőle. Wenzel Árpád ügyvéd például – amint a levelei tanúsítják – a megszállt a délszerbiai Kraljevo városából, a körzeti katonai paranc s nokság székhelyéről rendszeres en küldött haza élelmiszert, gyakran lisztet, darát, továbbá babot, diót és sonkát. 18 Sőt , hazakü l- 17 R OMSICS , 2010. 106. 18 MNL OL P 1045 – 25 – No. 59., 60., 61., 62., 63. – Dr. Wenczel Árpád (1873 – 1948) ügyvéd, tartalékos tiszt levelei a harctérről fel e ségéhez.
