Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - Műhelymunkák - VÖLGYESI ZOLTÁN: Az első világháború gazdasági hatásai és a magyar hadigazdaság
Völgyesi Zoltán 38 megszervezését értették, s ebbe beletartozott az állami gazdaságirányítás, a piackorl á- tozás és a külö n böző kényszerintézkedések. A pénzhiányt kisebb részben új adókkal, nagyobb részben hadikölcsönök felvételével és több bankjegy forgalomba hozatalával igyekeztek megoldani. Majd fizetnek a vesztesek! – gondolta mind e gyik fél. A sokak által csodált német hadigazdaság megszervezése a nagyiparos Walther Rathenau 13 nevéhez fűződik. Amikor alig egy héttel a háború kitörése után Rathenau megtudta Erich von Falkenhayn hadügyminisztertől, hogy nem készültek tervek a hads ereg stratégiailag fontos nyersanyagokkal való bi z tonságos ellátására, 1914. augusztus 8án elképzelé seivel bement a hadügym i nisztériumba, s egyből megkapta a megbízást az új részleg létrehozására és vezetésére. Rathenau néhány hónap alatt megszervezte a hadügyminisztériumban a hadi nyersanyagosztályt ( Kriegsrohstoffabteilung ) , amely az érintett szakmákat bevonva kétszáz hadianyagtársaságot alapított, részvénytársaság i formában. 14 A hadiutánpótlás biztosításának kényszere alatt, majd a lakossági ellátás érdekében is egy új típusú, vegyes gazdasági rendszert alakítottak ki az á l lamigazgatás és a magánvállal kozás, a piacgazdaság és a tervgazdaság kever é kéből. Ezt az összetett gazdasági rendszert megszépítve „közös gazdaságnak”, kritikai éllel pedig „hadiszoci alizmusnak” nevezték. A magángazdaságból megmaradt a tulajdon, a tőke és a haszonra törekvés, a vállalkozások felett azonban , mint védőernyő magasod ott a nemzeti érde kre h i vatkozva az állami irányítás. Rathenau működésének köszönhetően a fegyverkezés ütemét a németek tovább tudták fokozni, és sikerült az antant gazdasági blokádját k ivédeniük. Központilag osztották el a szűkös nyersanyag- és árukészlet eket, hatós á gilag szabták meg az árakat, hogy megakadályozzák az infláció elszabadul á sát. Ennek azonban ára volt. Mivel a fegyver- és lőszergyártás elsőbbséget élvezett a fogyasztási cikkekkel szemben, a háború előrehaladtával a civil l a kosság egyre jobban megérezte az áruhiányt. Másrészt egyre több gazdasági területet helyeztek állami irány í- tás alá. Nemsokára az élelmiszerek is ebbe a kategóriába tartoztak. 1916ban megsze rvezték a háborús élelmezési hivatalt, a Kriegsernährungsamt intézményét, majd ugyane zen évben a Hindenburgtervvel indult útjára a „ Planwirtschaft ” , a tervgazdaság első megj elenése. Ugyancsak 1916ban az Oberstes Kriegsamt révén a vezérkar felügyelete és irány í- tása alá helyezték az egész német gazdaságot. Nagy gazdasági bürokrácia jött létre, megszűntek a piaci árak, mindent az állam szabályozott, me gszűnt az anyagok és áruk piaci adásvétele, mindent az állam osztott el, amint a gazdaság minden folyamatát e llenőrizte és tervek alapján irányította. Ilyen mérvű állami gazdaságirányítás mellett e lkerülhetetlen volt, hogy szabályozzák a munka világát is. 15 1916 végén, amikor Paul von Hindenburg került a vezérkar élére, katonai irányítás alá helyezték az üzemeket. Az ell á- tási nehézségek leküzdésére készítettek műlekvárt zselatinból és színezett vízből, pó tvajat színezett túróból, s „hadikenyeret” krumplilisz tből. 1918ban 11 ezer hasonló, 13 Walter Rathenau (1867 – 1922) zsidó származású nagyiparos és politikus, az AEGt (Allgemeine ElektricitätsGesellschaft) megalapító Emil Rathenau fia, apja halála után az AEG elnöke. A háború után 1 921ben újjáépítési miniszter, 1922ben német külügyminiszt er lett. 1922. június 22én radikális jobboldali katonatisztek meggyi l kolták. 14 B ICKERICH , 2010. 156. 15 B ICKERICH , 2010. 157.
