Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - Műhelymunkák - VÖLGYESI ZOLTÁN: Az első világháború gazdasági hatásai és a magyar hadigazdaság
35 MŰHELYMUNKÁK V ÖLGYESI Z OLTÁN AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ GAZDA S Á GI HATÁSAI ÉS A MAGYAR HAD I GAZDASÁG A világháború gazdaságtörténete 1 és a magyar hadigazdaság vizsgálata meglehetősen elhanyagolt téma a hazai történetírásban, különösen ahhoz képest, hogy a háború m ilyen gyökeres változásokat hozott az európai ors zágok gazdasági életében, s így a m agyar gazdaságban is. A Nagy Háború – ahogy a kortársak nevezték – átalakította a hadviselést, s a hátország szerepét is megváltoztatta. Ez volt az első modern, gépi h á- ború, melynek során a résztvevő államok – a z ipari fo rradalom technikai újításait a lkalmazva – tömeghadseregeket szereltek fel és mobilizáltak, 2 s új fegyvereket alkalma ztak: a gy a logságot gépfegyverekkel látták el, s tüzérségi lövegeket vetettek be, aminek következtében a tűzerő, s a háború pusztító hatása megtöbbszöröződött. A háborút „anyagháborúnak” is nevezték , arra utalva, hogy a hadianyagfogyasztás a korábbiakhoz képest sokszorosára nőtt. A hadseregeknek a fegyvereken kívül nagy mennyiségű éle lmiszerre, ruházatra és egészségügyi felszerelésre (például kötszerre) volt szükség ük . A lovak takarmányozása még az előbbieknél is nagyobb tételt tett ki, ám a háború le ggyorsabban fogyó hadianyaga a tüzérségi és a géppuska lövedék volt. 3 A hadviselés a korábbiakhoz képest sokkal jelentősebb gazdasági erőfeszíté st, anyagi és emberi áldozatot követelt meg a szembenálló felektől, s felforgatta a háto rszág ga z dasági és társadalmi viszonyait. Megnőtt az állam szerepe , mivel az államra hárult az a feladat, hogy meghozza a szükséges intézkedés e ket a háború sikeres megv ívása, a gazdasági és a társadalmi erők koncentrálása érdekében. A hadviselő feleknek menet 1 A tanulmány a Magyar Levéltárosok Egyesülete 2014. évi szekszárdi vándorgyűlésén elhangzott előadás átdolgozott változata. 2 Európa vezető hatalmai többmilliós hadseregeket állítottak ki a háború alatt, az OsztrákMagyar Mona rchia 4 50 ezer fős békebeli hadseregét a háború kitörésekor 3,2 milliósra növelte, s az egész háború alatt összesen kb. kilenc millió katonát állított fegyverbe, ebből 3,4 milliót a Magyar Királyság területéről. A frontra vezényelteken kívül hazánkban hadicélokra foglalkoztattak még további 800 ezer főt, a hadiüz emekben, bányákban, vagy egyéb területen népfelkelő kötelezettség alapján. Így a hadsereg céljaira össz esen 4,2 millió ember vettek igénybe hazánkból, az ország összlakosságának több mint egyötödét. ( B ALLA , 2004. 18). 3 Az első világháború két legvéresebb csatájában, a verduni és a Sommementi ütközetben a harcoló felek 35 millió tüzérségi és 60 millió géppuska lövedéket használtak el. ( W EST , A NDY : Az I. világháború képes tö rténete. Mérték Ki a dó, Bp., 2003. 260.)
