Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - REISZ T. CSABA: Kutatási szabadság és annak korlátai a magyarországi levéltárakban (1945-től napjainkig)
Reisz T. Csaba 20 5.1. Titokvédelem Az Alkotmánybíróság 1994. évi, az alkotmánysértő jogi szabályozásokat megsemmis í- tő idézett határozatában leszögezte: „Mind a közérdekű adatok nyilvánosságának, mind a tudományos kutatás szabadságának alkotmányos korlátokat szabnak [ … ] a tö rvényi követelmén yeknek és az alapjogok alkotmányos korlátozásának megfelelő tito ktartási rende l kezések.” Bár elismeri azt az államérdeket, amely bizonyos információkat azért titkosít, mert túl korai nyilvánosságra kerülésük zavart, konfliktust okozna az á llami feladatok e llátásában, de a titkosítás szereplőivel és a titkosítás eljárásával sze mben számos jogállami korlátozó kritériumot állít fel. Még ma is, 20 évvel a határozat megszületése után politikai és közéleti viták fol ynak egyes titkosítások jogosság á ról. Kétségtele n, hogy a mindenkori hatalom számára sokkal kényelmesebb a „problémás” esetek megismerésének titkosítással való késlelt etése, mint a demokratikus, jogáll a mi működés. Az 1945öt követő politikai változások, a hatalom erőszakos jellege és ebből fakadó félelm e a reakcióktól nyilvánvaló okai a lehető legtöbb (állam, hivatali, szo l gálati, üzemi) titok keletkezésének és védelmének. A levéltárak őrizetében viszonylag kevés minősített irat található, de azok kezelése is nagy körültekintést igényel. A hatályos szab ályozás a „titkos” iratok megismerését a t itokgazda (a minősítő vagy jogutódja) engedélyétől teszi függővé. Hogy mennyire fontos volt a „titok” őrzése, mutatja a kérdéssel foglalkozó sz á- mos jogs zabály. E ltekintek tartalmi ismertetésüktől , mert önálló tanul mányt érdemelne ez a kérdés, csak felsorolásukra vállalkozom. 1951 nyarán hirdették ki az államtitok és a hivatali titok büntetőjogi védelméről szóló 1951. évi 21. tvrt. Ezt kiegészítette a 9/1955. (II. 15.) MT rendelet, amely me gállapította az államtito knak tekintendő adatokat, majd módosította az előírásokat a 34/1957. (VI. 16.) Korm. rendelet az államtitokról. A korábbi szabályozás hatályon k í- vül helyezésével új szabályokat állapított meg a 31/1963. (XI. 17.) Korm. rendelet az államtitoknak tekintendő adatokról. 1971. n o vember 1jén lépett hatályba az államtitok és szolgálati titok védelméről szóló 14/1971. (IV. 15.) Kormányrendelet, vé g rehatására pedig a 3/1971. (IX. 23.) BM rendelet. Ez a t i tokvédelem „jól működött”, ezért csak másfél évtized múlva sz abályozták ismét a kérdést, ekkor (1987. július 1.) lépett hatál yba az új, ugyancsak az államtitokról és szolgálati titokról szóló 1987. évi 5. tvr. és a végrehajtására vonatkozó 17/1987. (VI.19.) MT rendelet. Ezt a jogi szabályozást semmisítette meg az Al kotmánybíróság már idézett határozata , ami – már a jogállam iságnak megfelelő módon – törvényben szabályozta az állam- és szolgálati titok véde lmét (1995. évi LXV. törvény). 37 Megjegyzendő, hogy a követk e ző elfogadott törvén y majd a Levéltári törvény lesz. 37 Az 1995. évi LXV. törvényt 2010. április 1jén felválto tta a minősített adatok védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény, jelenleg ez a hatályos.
