Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - REISZ T. CSABA: Kutatási szabadság és annak korlátai a magyarországi levéltárakban (1945-től napjainkig)
Kutatási szabadság és annak korlátai a magyaror szági levéltárakban 13 után) nem született. Az utasítás meghatározása szerint „a levéltári kutatás adatok felt á- rása a levéltárak őrizetében levő anyagból tudományos, igazgatási (gazdasági) vagy m agáncélok kielégítése végett.” A kutatáshoz előzetesen engedélyt kellett kérni, külföldi kutató számára az engedélyt a LIG útján a fogadó szerv vagy a Külügyminisztérium szerezte be. Az engedélyt a levéltár igazgatója vagy megbízottja adta ki. Kutatási e ng edélyt kaph a tott bárki, aki 18. életévét betöltötte, a kutat ási szabályok betartását vállalt a , és rendelkezett az iratok tanulmányoz á sához szükséges ismeretekkel. A levéltár – az állami és jogos magánérdekek minde n kori védelmére kötelezetten – a magyar á llampolgárnak el őadhatta mindazt, ami 1938. január 1. előtt keletkezett, kiv é ve, ha a művelődési miniszter – az iratképző, jogutódja vagy más szerv kérésére – korlátozta a kutatást; az 1938. január 1. után, a kutatás naptári événél 20 évvel korá bban keletkezett olyan irat okat, amelyre az iratképző nem igényelt korlátozást, vagy a kutató a korlátozást kérő szerv engedélyével rendelkezett. Külföldi állampolgár az 1938. január 1. előtt keletkezett, kutatási korlátozás alá nem vont iratokban kutath atott. Más állam vagy külföld i személy számára kutatást végző magyar állampolgárt a külföldiekkel azonos módon kellett elbírálni. A letétbe helyezett iratanyag kutatását a letéti szerződés tiltó rendelkezése szerint lehetett kiadni, ha ilyen nem volt, az általános feltételek az iránya dók. A 30/1969. (IX. 2.) Kormányrendelet 7. § (4) bekezd é se szerint „az állami szervek levéltári őrizetbe adott iratanyagában a kutatást a felügyeletet gyakorló miniszter a m ű- velődési miniszterrel egyetértésben [ … ] gyakorolja”. Ennek alapján adta ki a LIG 1972ben az országos főhat ó ságok levéltári anyag kutatására vonatkozó korlátozásait tartalmazó utasítást. 30 A Belügyminisztérium a következő iratanyagok kutatását korl á- tozta: 1867 utáni állampolgársági és névváltoztatási iratok, 1895. október 1. utáni áll am i any a könyvek és iratok, 1919. augusztus 1. után belügyi személyi anyagok, jobb- és baloldali politikai mozgalmak: pártok, egyesületek, szervezetek; vallási egyesületek, h atá r rendészet iratai; 1945 utáni iratok: rendőrség, határőrség, karhatalom, tűzrendés zet személyi anyagai, fegyveres erők, alakulatok iratai, rendőri felügyelet, németek kitelep í- tése, lakosságcsere, emigrálás, visszavándorlás, disszidálás, 1956 e l lenforr a dalmi iratai. A 20 évnél régebben keletkezett iratok is aut o matikusan korlátozás alatt maradtak. A Külügyminisztérium korlátozásai voltak az 1919. január 1. utáni iratok eset é- ben: nemzetiségi, kisebbségi kérdés, Magyarország és külállamok diplomáciai és polit ikai kapcsolatai, külügyminisztériumi személyzet nem publikált iratai, külállamok k ö zéleti és politikai személyiségeinek szenzitív iratai, katonai térképek; 1938. január 1. ut á- ni iratok esetében: menekültügyi kérdések, külföldi magyar szervezetek Magyarorszá ggal tartott kapcsolatai, hadügyi fondok; 1945 utáni iratok esetében: külügyi sze rvezet, munkaterv, költségvetés, hadifogolyügy, lakossságcsere, kitelepítés, diplomáciai és p ol i tikai kapcsolatok, kulturális és politikai kapcsolatok, nukleáris ügyek, külkeresked elem, Szövetséges Ellenőrző Bizottság, szocialista országok gazdasági együtt m ű ködése, KGST, külügyi szakértők és tanácsadók, nemze t közi szervezetek és tisztviselők jóhírét veszélyeztető iratok, magyar emigráns szervezetek és személyek, rejtjeles távira t ok. 30 51103/1972 X. LIG – Kutatási korlátozások elrendelése (1972. 02. 21.)
