Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - REISZ T. CSABA: Kutatási szabadság és annak korlátai a magyarországi levéltárakban (1945-től napjainkig)
Kutatási szabadság és annak korlátai a magyaror szági levéltárakban 11 tokban az ügyviteli célú kutatáshoz az összes kutatási lehetőséget ki kellett meríteni, magánfeleknek és nem rendőrségi szerveknek másolatot kiállítani és felvilágosítást a dni szigorúan tilos volt, az ilyen érdeklődőket a BM Titkárságához vagy a megyei ren dőrkapitányhoz kellett irányítani. Tudományos kutatóknak adhattak általános felvilág osítást, de konkrét személyről csak kutatási engedély megléte esetén. A kutatási eng edélyt ugyancsak a BM Ti tkárság és a megyei kapitányok adhatták meg, és csak az eng edélyben megjelölt tárgyra vonatkozó iratok voltak kiadhatók. K ü lföldi kut a tók számára az engedély elengedhetetlenül szükséges volt, még a felvilágosításhoz is. A rendelkez é- seket a levéltá ri dolg o zókra is érvényesíteni kellett. 20 1964ben az 1945 utáni iratanyagban kutatni vágyók száma olyan mértékben n ö- vekedett meg, hogy a kutatók egyes körét kizárják a kutatásból: a középiskolás di á kok és a magáncélú kutatást végzők számára a továbbiakban nem engedélyezték a kutatást. Később ezt a rendelkezést finomították, és engedélyezték a szakkönyvtár és a foly ó- iratgyűj temény használatát . 21 Ugyanebben az évben a Belügyminisztérium, az Igazságügym inisztérium, az ügyészségek, a büntetésvégrehajtási szervek megbízottai írásos felhatalmazással kutathatták az iratanyagot, tudományos kutatást az MM LO engedélye alapján lehetett végezni, és ez a levéltári dolgozókra is érvényes volt. 22 1965ben az 1945−1 956 között keletkezett iratok kut a tását ismét szabályozták . A 18 éven aluliak számára a kut a tást nem engedélyezték. Az engedélyt a levéltár vezetője adta ki, de egyes iratok esetében az MM LO, a Belügyminisztérium vagy az Igazságügyminisztérium engedélye v olt szükséges. A tudományos kutatáshoz tudom á- nyos intézmény írásos megbízása, szakdolgozat esetében az egyetem/főiskola igazol á- sa volt szükséges. A korlátozásokat igen szigorúan vették: „ Tekintettel arra, hogy az 1945 utáni iratok bizalmas zárt anyagot kép eznek, államtitkot is tartalmaznak, a fenti rendelkezések maradéktalan megtartását ellenőriztetni fogom s a mulasztókkal sze mben a legszigorúbban fogok eljárni ”. 23 1967−1968ban nem vált egysz e rűbbé a kutatási helyzet: az 1945−1949 között keletkezett ki- és betelepítési iratokat zárt iratanyaggá minősítették, amelyet csak a BM Titkárság engedélyével lehetett kutatni. Engedélyt csak a politikailag fontos tanulmányok elkészítéséhez adtak, egyetemi hallgatók di szszertációk és tanulm á nyok elkészítéséhez nem kapta k engedélyt a kutatáshoz. 24 20 88159/1962 LO – 1919. augusztus 1e után keletkezett belügyminisztériumi és rendőrségi fondok k utatása (1962. 07. 30.) 21 134585/1964 LO – 1945 utáni iratokban való kutatás (1964. 02. 24.); 137129/1964 LO – Középiskolai tanulók levéltári kut atása (1964. 11. 25.) 22 134584/1964 LO – Büntetőintézetek irataiban való kutatás sz a bályozása (1964. 02. 26.) Ezt egészítette ki: 51540/1972 X. LIG – Kutatási korlátozás kiegészítése (büntetőintézetek iratai) (1972. 03. 21.), a t udományos kutatást is csak a LIG engedélyével végezhették. 137128/1964 MMLO – Kutatási engedélye kkel kapcsolatos eljárás szabályozása (1964. 11. 24.). Ezt egészítette ki: 51540/1972 X. LIG – Kutatási ko rlátozás kiegészítése (büntetőintézetek iratai) (1972. 03. 21.) 23 134492/1965 LO – 1945−1956 években keletkezett iratok kutatási engedélyezése (1965. 02. 16.) 24 135091/1967 LO; 94631/1968 XVIII. LIG – Ki- és betelepítési iratok kutatása és ügyviteli használata (1967. 05. 20.; 1968. 06. 26.)
