Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 3. szám - FEHÉR CSABA: Iratminta-vételi eljárások a BFL gyakorlatában - Maradandó értékű jogszolgáltatási és rendészeti iratok
Iratminta –vételi eljárások a BFL gyakorlatában 9 A folyamatos mintavétel során politikai szempontokat (választás elleni, nemzeti jelkép elleni, önkényuralmi jelkép, közösség elleni izgatás vagy agresszió, holokauszt/kommunizmus bűneinek tagadása, rendezvények, tüntetések, biztosítási tervek pl. Magyar Gárda), kriminológiai szempontokat (különleges bűntettek – Soós-ügy, egyenruhás bűnözés, terrorizmus, futball-huliganizmus, kissebségek ellen irányuló), jogbiztosí- tó szempontokat (minden emberölés, rendkívüli halálesetek pl. Zámbó „Jimmy”) veszünk figyelembe. Továbbá átvesszük az ehhez kapcsolható operatív nyomozások, TÜK-ös iratok, sajtónyilvánosságot kapott ügyek iratait. A „név” mező alapján a selejtezési jegyzőkönyvből – politikus/közszereplő érintettsége alapján is válogatunk. Az eseti mintavétel során szociológiai szempontok is előtérbe kerülnek. Például névtelen leveleket gyűjtünk, amelyek bizonyos szempontból jól tükrözik az állampolgár, a kor hangulatát. A szabálysértési ügyek közül a VIII. kerület irataiból a prostitúcióra vonatkozó aktákat nagy számban megőriztük, bár nem tartalmi válogatást, hanem mechanikus mintát alkalmaztunk. A 2006-os év szeptemberétől – decemberig terjedő időszak (tüntetések, TV székház ostroma stb.) vonatkozásában minden iratfajtából gyűjtjük a dokumentumokat. Az ügyészségi iratok esetében már a dolgozat elején is jeleztem, hogy speciális helyzettel találkoztunk. Ezért a megőrzés fő szempontja, ha nem került bírósági szakba az ügy. Ezt az elvet érvényesítettük a büntető- és fiatalkorúak ügyei esetében is. A társadalmi szervezetek – általános, törvényességi felügyeleti ügyek – iratai szintén maradandó értéket képviselnek. A különösen értékes iratanyagot keletkeztető Nyomozó Ügyészség esetében kiadott mintajegyzékben a megőrzés szempontjai a következőkép alakultak. Évenként az első 200 iktatott ügyéből megtartandónak ítéltük a kényszervallatás, hivatali visszaélés és a hivatalos eljárás során elkövetett bántalmazás ügyeit. Ezen túl a teljes évi iktatott anyagból kértük az alábbi általános szempont alapján minősíthető ügyeket: ha közszereplő – pl. miniszter, országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, vagy egyébként ismert személyiség (pl. média, író stb.) – Krassó György, Garamvölgyi László, Végh Antal, Száva-család; politikai párt, vagy egyéb társadalmi szervezet – Magyar Október Pártja; sajtónyilvánosság esetén (írott, vagy elektronikus) – TV – A Hét c. műsora, „Beszélő”; bűnszövetségben vagy bűnszervezetben történő elkövetés esetén; az adott korszakra jellemző bűnelkövetési módok: valutázás a Váci utcában, német márka átváltása az egyesüléskor, külföldön elkövetett sorozatos lopások, „Itt a piros…” játék; tömegverekedés (pl. futballmeccs, munkásszállás); ügyvédi, ügyészi, bírói visszaélés; Nemzetbiztonsági Hivatal; nemi erkölcs elleni bűncselekmény; jelentős, vagy azt meghaladó értékre elkövetett bűncselekmények;