Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. szám - Hírek - Beszámoló a Fiatal Levéltárosok Egyesülete V. Tudományos nyári táboráról. 2013. július 10?12. (Kádár Zsófia–Décsey Sándor)
Hírek 90 Fóris Ákos előadásában Takács Gyula és tá rsai perét dolgozta el, és ezzel az esettanulmá nynyal mutatta be az ÁVH eljárásait a szovjet területeken elkövetett háborús bűntettekkel kapcsolatban. Ismertette, hogy 1945től a népbíráskodás intézményével párhuzamosan k iépült a politikai rendőrség szervez ete is. Ennek egyik fő feladatköre volt a népügyészs é- gekkel és népbíráskodásokkal való együttműködés a háborús bűnösök felkutatásában ille tve az ellenük való nyomozásban. Viszont amíg a népbíróságok 1949 ‒ 1950re befejezték tevékenységüket, a magyar politik ai rendőrség a továbbiakban is titkos megfigyelés alatt tartotta illetve nyílt eljárást is kezdeményezett a háborús bűnökkel vádolt vagy már korá bban elítélt személyekkel szemben. Referátumában az ÁVHnak az ez irányú tev é kenységét vizsgálta meg az előadó egy Rákosikorszakbeli eljárás menetét feldolgozva. V é gigkövette az ügyhöz kapcsolódó Vdossziék alapján, hogy az államrendőrség milyen forrásokból kezdte meg az eljárásokat, illetve bemutatta az eljárás menetét a meglévő dok u mentumok felhasználásával. Kül ön figyelmet fordított az eljárások során megjelenő koncepciós j egyekre, amelyek a korabeli államrendőrség eljárásaira jellemzőek. Kitekintett az ezekből k eletkező perekre illetve az esetleges kegyelmi eljárásokra is. Végül arra kereste a választ, hogy az ÁVH politikai manipulációktól és koncepciós jellegtől nem mentes eljárásai me nynyiben tárnak fel olyan adatokat, ame lyek relevánsan felhasználhatók a Magyar Királyi Honvédség Szovjetunióbeli tevékenységének kutatásához. Durovics Alex a magyarországi tanácsr endszer létrejöttéről és az első tanácstörvén y ről számolt be, annak megvalósulási fázisait vizsgálva. Az előadás céljaként az jelölte meg, hogy a meglévő levéltári források ismertetésével röviden összefoglalja mindazon font osabb politikai szervek szerepét, amelyek a tanácstörvény – és ezáltal a leendő tanácsren dszer – kialakításában érdemben befolyásolták annak tartalmi elemeit. E munkához elsőso rban az MDP fontosabb szerveinek, a Minisztertanácsnak a jegyzőkönyveit és az 1950 – 1953 között a Belügyminisztéri um keretein belül működött Helyi Tanácsok Főosztályának vonatkozó dokumentumait használta fel. Az előadás az első komolyabbnak tekinthető t anácstörvénytervezet létrejöttétől kezdve, annak útját követve vezette el a hallgatóságot azoknak a jelentéseknek a tartalmi összefoglalásához, amelyek az egyes tanácsi szintek „s ikeres” felállításáról számoltak be. Juhász Réka referátuma a HajdúBihar megyei tanácstestület 1950 – 1983 közötti társ adalm i összetételéről, illetve az egyes tanácstagok szocialista ideológiána k való megfelelés é- ről szólt. Az előadó kutatómunka megkezdését ismertetve elmondta, hogy a megyei tanács működésének, és hatékonyságának vizsgálatakor merült fel egyik szempontként, hogy é rdemes volna megvizsgálni, hogy a tanácstagok mely társadalmi rétege kből kerültek ki. E zzel kapcsola t ban háromféle forrás állt rendelkezésre a tanácsülési jegyzőkönyvek kapcsán. Egyrészt névsorok az üléseken megjelentekről, másrészt az alakuló üléseken elhangzott statisztikai adatok (1968tól ). A harmadik forrástípust az S ZMSZ mellékleteként megjelent tanácstagok névjegyzéke alkotta (1971), amely tartalmazta a tanácstag névét, aktuális mu nkahelyét, lakóhelyét, születési évét, párttagságát, legmagasabb iskolai végzettségét, val amint, hogy melyik tanács választotta meg. Ezen adatok segítségével képet nyerhettünk a tanácstagok k ö zött helyet foglaló nők arányáról, a tanácstagok legfelső végzettség szerinti megoszlásáról, foglalkozásszerkezetéről, párttagságáról, valamint arról, hogy hány cikluson keresztül töltötték be tisztségü ket. Az alakuló ülésen elhangzott adatok és a korabeli sza kirodalom ala p ján megfigyelhető az a törekvés, hogy növeljék a tanácstagok között a nők, a 30 év alatti személyek, valamint a munkások létszámát. Az adatok elemzése során mind e-
