Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. szám - Hírek - „Levéltári kutatások és módszerek” – A 18. Tolna megyei levéltári nap. Szekszárd, 2013. november 8. (Tornóczky Andrea)
Hírek 80 feloldása, stb. A regeszták készítője ford ításnak mondható pontosságot igyekezett elérni, hogy a nyelvezeten és fogalmazási stíluson keresztül ható korhangulatból minél többet a djon át a segédlet használójának. A jegyzőkönyvek fontos adalékokkal szolgálnak az archontológia számára, de sok informác iót szerezhetünk ezen iratokból a különböző kat onai átvonulásokról, csapatmozgásokról, adók beszedéséről, limitációról, discretiokról, és nem utolsó sorban a 18. századi emberek mindennapi viseletéről és használati tárgyairól, szókincséről. Az előadást je gyzőkönyvek, egy hóhérszerződés, árszabások fotói és a kö zgyűlések helyszíneire vonatkozó diagram bemutatása tette még szemléletesebbé. Lieszkovszky Larion levéltáros a Hétköznapok dokumentumai az I. világháború éveiből cí mmel tartott érdekes , g azdaságtör téneti témájú előadást . Kifejtette, hogy az első világháb o rú rendkívüli pénzügyi intézkedéseket tett szükségessé, mivel a hadviseléssel járó kiadások nagymértékben megnövelték az állam pénzszükségletét. Az ország erőteljes lépésekkel védte a gazdaságot: fi zetési moratóriu mot rendelt el, majd első ízben – a német hadikö lcsön sikerén felbuzdulva – 1914 novemberében hadikölcsönkötvényeket bocsátott ki. A kötv é nyeket 50, 100, 1000, 5000 és 10 000 koronás címletekben adták ki. Az első magyar had i kölcsönre 800 m illió koronát jegyeztek, ebből Tolna v ármegyében alig kevesebb, mint kilenc millió korona alatti jegyzés történt. Az előadó végigvezette a világháború folyamán kibocsátott, a hadi szükségletek zavartalan ellátása céljából kiállított nyolc magyar hadikö lcsö n esemény- és gazdaságtörténeti hátterét, plasztikus képet adva az elhúzódó háború okozta, az országot érintő szegénységről, inflációról. Ezt illusztrálandó , összehasonlítás okat végzett többek között a napszámok bérezésének alakulásáról 1915ben, az alapve tő élelmiszerek árának változásáról, az egyes járások hadikölcsönjegyzési összegének eme lkedés é ről, valamint a csereüzletekről a gazdákkal 1918ban. Az előadók sorában Marosi Tibor levéltáros következett az 1919es szekszárdi események levéltári forrásai című lendületes referátumával. Bő forrás- és iratanyagra, valamint visszaemlékezésekre és egyéb dokumentumokra támaszkodva, eddig jórészt ismeretlen eseményeket ta glalt. Szemléletesen vázolta a t anácskormány elleni legnagyobb szabású ellenforradalmi megmoz dulás történéseit, a mely a Duna – Tisza közén tört ki 1919 júniusában, és átterjedt Tolnamegye keleti felére. A szekszárdi események közül említést tett a Haidekker Károly főhadnagy által vezetett fehér támadásról a megyeszékhely ellen, amely a hármashídi c satába torkollott, és egy szekszárdi gazda, Majsai József halálával végződött. Meggyilkolásával Kövendi Sándort és Ribling Józsefet vádolták. Az előadó a megyei direktórium tagjainak a t anácsköztársaság bukása utáni kivégzéséről is részletes tájékoztatást nyújtott a korabeli forráso k segítségével. Többek között a megyei MSZMP iratok között talált szemtanú- visszaemlékezések, az alispáni iratok, a helyi újságok, képviselőtestületi jegyzőkönyvek, intézőbizottság iratai, korabeli periratok felhasználásával váz olta a hallgatóságnak az eseményeket. Egy rövid kávészünetet követően került sor Ruzsa Éva főlevéltáros Holocaust az iratok tükrében című előadására. A levéltárban korábban nem igazán volt kutatott és feldolg ozott a holocaust témaköre, bár a vészkorszak e seményeit a z 1960 – 19 70es évek fordulóján Karsai Elek már kutatta, és a monográfiák is említést tesznek róla, de nem átfogóan, csak a k özségek történéseinek szintjén. Mivel a megyei levéltár csatlakozik a holocaus t emléké vhez, ezért eddig ismeretlen forrás okat is igyekeztek feltárni . Például az egyéni kérelmek, ké rvények is komoly forrásértékkel rendelkeztek , csakúgy, mint az 1945 utáni népbír ó sági perekben az eseményekre való utalás is fontos információt nyújt. Az előadás három fő t é- mára épült: a „gettósít ás” a „mentés, önmentés, mentesítés”, illetve a „zsidók gazdasági k i-
