Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. szám - Hírek - Levéltár és történettudomány Magyarországon és a Kárpát-medencében, 1918–2013. Beszámoló az MTA BTK Tudománytörténeti és Európa-történeti Témacsoportjának II. műhelykonferenciájáról. 2014. január 30. (Guth Réka–Péterffy Gergely)
Hírek 72 szerepet játszott az Országos Levéltár. Az 1960as évektől a szervezésiműködési feltételek egységesülésével nem csak a levéltárügy, de a jobb kutathatóság következtében a történe ttudomány is jelentősen profitált. A levéltárügy szakmai fejlesztésénél, és a nehézségek l eküzdésé nél két nevet kell megemlíteni, Borsa Iván t a Levéltárak Országos Központja és Ember Győző t az OL élén. Mindketten a „régi iskolát” képviselték, minden bizonnyal ezért is voltak képesek az új követelményeknek megfelelő rendszert felépíteni. Két nehé z séggel szembesült ekkor a levéltárügy, melyek a kutatást is megnehezítették: az 1919 utáni iratok kezelésének problémája, ami kihatott a kutatási feltételekre, valamint az újonnan megjelenő tömegiratok, amelyek nem csak mennyiségben (1950hez képest megháromsz o r ozódott a magyar levéltárakban őrzött iratmennyiség), de összetettségben is jelentősen eltértek a k orábbi anyagoktól. Új f eladatot is kapott a bővülő levéltáros gárda: mind intenzívebben ke llett szervellenőrzési és iratgondozási feladatokat ellátniuk a fel do l gozás mellett. Harmadik nagy fordulópontként az előadó a levéltárak 1968ban bekövetkezett „t anácsosítását” jelölte meg. Az állam anyagiak hiányában a megyei levéltárakat tanácsi kez elésbe adta. Ez az adott pillanatban szerencsés megoldás volt. A pártá llami ker etek között is önmagukra találó megyei párt- és tanácsszervek identitáskeresése (nem utolsó sorban a t anácsköztársasági évfordulóval összefüggésben) találkozott a levéltárak decentralizációj á val, a közgyűjtemények pedig megfelelő bázist jelentette k az évtized elejétől jelentősen me gerősödött helytörténeti kutatások számára. 1989 – 1990 éles cezúra a politikatörténetben, me lynek következményeként a levéltá rügyben is számos változás történt , az utolsó csomópontnak mégis a 2012es újabb kö zpontosítás j elölhető meg. Összességéb en – állapította meg az előadó – bár sok nehézséget, reformot és átsze rvezést kellett elszenvednie a magyar levéltárügynek, az elmúlt 100 esztendő során mind ezek ellenére szakmailag egy folyamatosan fejlődő tudományos intézmény ké pe bontak o zik ki előttünk. A konferencia Borsodi Csaba , az ELTE BTK Történeti Intézete igazgatójának Az egy etemi levéltáros képzés szerepe a magyar levéltárügyben előadásával folytatódott. Az 1949ben ind í- tott egyetemi levéltárosképzés során eddig összese n 454en végezték el a levéltár sz a kot. Amíg kezdetben csak 35 főt vettek fel levéltárosnak, napjainkban 2025 fős évfolyamok indulnak az egyre növekvő igények miatt. A levéltárosképzés elindítója Léderer Emma , a történelem segédtudományai tanszék helyet tes vezetője volt, valamint Gerőné Fazekas E rzsébet , aki a politikai hátteret biztosította az új képzés elindí tásához. Ekkor még úgynev ezett Cszaknak számított a levéltár szak, harmadik évfolyamos történészhallgató jelentk ezők közül választották ki azon k eveseket, akik a kétéves képzés után levéltárosi di p lomát is nyertek. A levéltár szakon különös hangsúlyt kapott a középkori és kora újkori történelem megismerése, mivel politikai szempontból az 1948 – 19 49es egyetemi reform s o rán a fenti korszakokat tárgya ló tanegységek száma jelentősen csökkent. A levéltáros képzésben Léderer mellett Borsa Iván, Elekes Lajos és Kumorovitz Bernát nevét kell megemlíteni, mint a képzés zászlóvivőit. Az oktatás magas színvonalának köszönhetően a levéltárosok vagy k utatóintézet ben vagy az OLban t aláltak állást, így viszont éppen a kitűzött cél, a megyei l evéltárak szakember utánpótlása hiúsult meg. Néhány év szünet után a hatvanas évek éve kben folytatódott az egyetemi képzés sőt, a történész végzettségű megyei levéltárosok sz á- m ára 2025 fős továbbképző tanfolyamokat is szerveztek. Az 1970es évek elejétől már e lengedhetetlenné vált az oktatási program reformja; új- és jelenkori gazdasági társ a ságok és diplomáciai iratok kezelése, informatika megjelenése a gazdasági életben, a ké pzési idő b ő-
