Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. szám - Levéltártörténet - HÖRCSIK RICHÁRD: Száz éve született Koncz Sándor levéltár igazgató (1913–1983), a Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Levéltárának igazgatója
Hörcsik Richárd 54 és folyamatos elvégzése miatt munkatársakat keresett. Mindez 197 9tól vált lehetővé, amikor Hörcsik Richárd exmisszus segéd lelk észt osztották be munkatárs ként a levéltá rba. 36 1971től elkezdődött a kint lévő, az eg y házközségek őrizetében található levéltári anyagokról szóló jegyzékek begyűjtése (csomó, kötet, füzet, doboz, stb.). Ez rengetek problémát okozott egyrészt az egyházköz ségeknél, másrészt a beérkezett anyag ren dszerezésénél. „Úgy látszik – fogalmazz a meg kritikáját Koncz Sándor, – e tárgyban több konzultációra lett volna szükség, történetesen egyházkerületi, egyházmegyei le lkészértekezleteken, vagy más formában. Azokon [ … ], ahol megfordultam, minden esetben igyekeztem közösségi, vagy egyénekhez szóló felvilágosítással szolgálni.” 37 Éppen ezért az erről az anyagról kés zülendő fond jegyzék elkészítése, a bek üldött jele ntések egy részének hasznavehetetlensége miatt áttolódott a következő évekre. Koncz Sándor elfogadta az említett országos szintű állami é s egyházi szabály ozást. Sőt, több ször javasolt korrekciókat, és sürgette az országos levéltári intézkedések érvényesítését a református levéltáraknál ! Látta azt, hogy ezek az intézkedések ele ngedhetetlen ek a refo rmátus levéltárügy színvonal ának emeléséhez . Állandó munkaértekezlet eket sürg etett. Megfogalmazása szerint : „Mostani gy akorlatunk ugyanis lehet jó. Lehet olyan, hogy úgy csináljuk, ahogyan tudjuk. Ah o gyan elődeinktől átvettük. Tudatosítanunk kell azonban azt, hogy az egyházi szaklevé l tár, a református egyházi szaklevéltári hálózat levéltári anyagot őrző tudományos i n tézmény, melynek bizonyos igazgatási feladatok ellátására jogköre van.” 38 Koncz Sándor a hetvenes évek végére nemcsak átlátta a református levéltárügy egészét, hanem előre is tudott tervezni. Patakon olyan intézkedéseket vezetett be, pé ldául az éves munkat ervek összeállításakor, amelyek elvei kben megegyeztek a nagy á llami gyűjtőlevéltárakéva l. Kutatószolgálat és közművelődés Ezen a két területen ismételten megmutatkozott Koncz Sándor rátermettsége és levé ltárosi „őstehetsége”. Amikor elkezdte pataki munkáját 79 kutató fordult meg, 179 k utató napot töltvén a levéltárban, ami megfelelt a kor ább i gyakorlatnak. Már 1967ben 121 ku tató, 1970ben 189, 1978ban pedig 266 kutató , illetve látogató fordult meg a levéltárban , halála évében 497re rúgott ez a szám. Mi volt e folyamatos növekedés titka, amit bármelyik vidé ki szaklevéltár megir igyelhetett. A külső feltételek javulása, a z említett fondjegyzék elkészítése, a raktár i jegyzékek folyamatos frissítése mellett Koncz Sándor tudatos levéltár igazgatói filoz ó- fiája volt a meghatározó mozzanat: m indent a legnagyobb nyilváno sság bevonásával kell végezni, k i kell nyitni a levéltár ajtaját a lelkipásztorok, a gimnazisták, a helytört é- neti kuta tók és az érdeklődő értelmiségiek előtt. C s ak így lehet ett teljesíteni a z évsz á- zados küldetést, hogy Sárospatak a felsőmagyarországi té r ség szellemi központja ként , a T iszáninneni Református Egyház kerület lelki édesanyjaként összegyűjtse , majd tá p- 36 SRKLt. L.3/5. „Jelentések a levéltár munkájáról 1989” . 1979. 3. 37 Uo. 1971. 5. 38 Uo. Az 1972.évi munkaterv. 5.
