Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. szám - Levéltártörténet - HÖRCSIK RICHÁRD: Száz éve született Koncz Sándor levéltár igazgató (1913–1983), a Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Levéltárának igazgatója
Hörcsik Richárd 50 Koncz Sándor levéltáros első pataki évei Koncz Sándor 1966. január 1vel kezdte meg újabb pataki szolgálatát, mint egy házk erület i levéltáros. A pályaváltást n em csak a külső körülmények diktálták , hanem belső meggyőződés éből is fakadt. K orábban megszerzett tudományos fokozatai, kutatói módszerei, egyszóval „tudományos előképzettsége” a rendszeres teológia tárgykö rében, ar ra predesztinálták, hogy sikeresen teljesíti majd ezt a feladatot is, mint korá bba n már jó néhányszor . Koncz Sándor a tőle megszokott, ú n. konczsándori alapossá ggal kezdett munkájához ! Ennek első jele volt a pataki levéltár alapos feltérképezése, majd pedi g – 53 éves fejjel – a levéltári szakma alapjainak az elsajátítása. Ez az éves jelentésekben po n tosan nyomon követhető: hogyan nézte át a levéltár három raktárában az ott felhalmozott 400 folyómétern yi levéltári anyagot. Számára a „tájékozódás” egyfajta sz akmai önb ecsülést adott, másrészt az ide jövő kutatók jobb és pontosabb kiszolg á lását is célozta . Az első jelentését az l966os esztendő ről többek között így összegzi: „ Koncz Sándor levéltáros átnézte a levéltár irattárát . [ … ] Megkezdte a levéltár raktárai ban elh elyezett iratanyag hosszabb időt igénybe vevő átnézését a közvetlenebb tájékozódás cé ljából. Eddig nagyjából az első számú raktárt sikerült átnéznie és a második számú ra ktár 1/5öd részét” - tehát mindezt egy év alatt végezte el, ami bizony szép te ljesí tménynek számít! Természetesen az így szerzett ismeretekről feljegyzéseket is készí tett. Mi több, ahogy fogalmaz: „ közben némi rendezést is folytatott, főleg a levéltári segé danyagnak lehetőleg egy helyen való tárolása végett.” 15 De a helyi tájékozódás on túl szintén fontosnak tartotta a rendelkezésére álló sza k irodalmat is alaposan kiismerni. Nyilván ezek után jutott arra a felismerésre, hogy szüksége van a komolyabb ismeretek megszerzésére. Az 1966os évre szóló munk atervében első helyen említi t ovábbk épzésének a fontosságát: „ egy hónapot szeretne gyakorolni a budapesti áll. Országos Levéltárban…” 16 A következő évi jelentésében is lény egesnek tartja hangsúlyozni: „ szükséges lenne, hogy a levéltáros országos és eg yházi levéltárakban, esetleg külföldiekben is, országos akció keretében, vagy egyénileg tapasztalatcserén, tanulmányúton vegyen részt.” 17 Ehhez elődje, Román János levélt á- ros 1953ban, munkába állásának második esztendejében alkalmazott szakmai továb bképzés e adhatta az ötletet, aki a konventi előad ó közbenjárásával egy hónapos gyak o rlatot tölthetett az Országos L evéltárban. 18 A háború előtti külföldi ösztöndíjas évek megfelelő alapot jelentettek ahhoz, hogy nemcsak a hazai, hanem a külföldi levéltárügy területén megfelelő ismereteket és ka pcsolatoka t szerezzen. Mindezt mindig az első vonalbeli szakemberekkel kívánta me gtenni. Amikor családi kapcsolatain keresztül sikerült kijutnia NyugatEurópába, el ső dolga volt a párizsi és a bázeli állami levéltárakat felkeresni. Az meg amolyan konczsándoros húzás volt, hogy minderről nem felejtette el részletesen tájékoztatni a h a- 15 SRKLt. L.3/5. „Jelenté sek a levéltár munkájáról, 1966 – 1989” . 1966. 1. 16 Uo., Munkaterv a Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Levéltára rész é- re az 1966. évre. 1. 17 Uo. 1967. 2. 18 H ÖRCSIK , 1985. 452.
