Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. szám - Kilátó - HORVÁTH J. ANDRÁS: Tornyosuló aktahegyek vagy társadalmi nagytotál? – Hans Booms iratértékelési és levéltár értelmezési tézisei 1972-ből
Horváth J. András 38 tunk meg persze a szokványos selejtezési módszerektől, s nem érvényesíthetünk poz itív értékkiválasztási gyakorlatot. Pozitív értékkiválasztás – azzal a szemléleti meghat á- rozottsággal, amely a teljes dokumentációs hagyaték esetében az információt kisebb egységekre tagolja – a pertinencia elv iratértékelésbeli érvényesítését követeli meg. L é- nyegében azt igényli, hogy a levéltáros tárgyilag elkülönített egyedi információcsoportokat értékeljen tartalmi szempontból, tekintet nélkül azok e redetére, provenienciájára. 20 Nem törekedhetünk már csupán arra, hogy a szükséges és hasznos értékelési elvekhez a funkciók [tkp. a hivatali struktúra] elemzése révén jussunk el; arra kell törekednünk inkább, hogy azokat közvetlenül a társadalmi folyamatokb ól nye rjük, amelyért felelősnek érezzük magunkat . Voltak levéltárosok már korábban is, akik – felismervén a valóságosnak tekintett értékek ismeretelméleti viszonylagosságát – még hatékonyabb és biztosabb tájékoz ó- dási pontot kerestek a levéltári iratértékel ési folyamat számára, s magukhoz a társ adalmi folyamatokhoz fordultak. Hermann Meinert már 1 939ben megfogalmazta, hogy „az á l talános érvényű értékelvek feltárása” „a társadalmi alapokból” valósítható meg. 21 Karlheinz Blaschke 1967ben pedig különösen azon iratok megőrzése mellett érvelt, „amelyek egy korszak társadalmi viszonyait alapvető jellegzetességei alapján tárják elénk”. 22 Gerhart Enders ebben az időben szintén azt hangsúlyozta, hogy a levéltári é rtéket a társa dalmi fejlődési folyamat jelentőségéhez k ell mérni . 23 Főképpen a modern társ a dalomtudományok előtérbe kerülése hívta fel a figyelmet a társadalomra , mint a legalapvetőbb meghatározottságra. Ez az államnál sokkal jelentősebb alkotóelem , s az államot már csupán a társadalom részeként értelmezzük. 24 A társadalmi fejlődést so kkal inkább jellemzi a változás és a felfordulás , mint az állandóság és a folyamatosság, amely a magától értetődővel és a szokványossal szemben fokozottan bizalmatlanná tesz. Következésképpen, ha érvényesíteni akarjuk ezeket a társ adalmi vonatkozásokat, az eddigi levéltári megközelítéseknél még időszerűbb és relevánsabb megoldásokat k ell keresnünk . Ez késztet bennünket arra, hogy a levéltári iratértékelés i folyamatot öss ztársadal mi irányelvek mentén keressünk. Noha néhány levéltáros már korábban is felvet ette társadalmi folyamatoknak a megjelenítését az iratértékelés sorá n , eddig nyitva maradt a kérdés, hogy metodológia ilag miként lehetséges a társadalmi foly amatokra vonatkozó információknak a levéltári 20 148. sz. j. Wilhelm Rohr ugyan korábban megelőlegezett már ilyenféle elkerülhetetlen következményt, jóllehet egy sokkal körü lhatároltabb értelemben : „Bizonyos feltételek között , az adott iratképzőre vona tkozó proveniencia felfogásunk ban, nem különben a létrehozó szerv által adott levéltári anyag értékelés é- ben és k iválasztásában helyet kell adnunk a pertinenci aelvű szemléletmódnak is”. [ M EINERT , H ERMANN : Zur Problematik des modernen Archivwesens aus der Sicht eines Stadtarchivars, Archivalische Zeitschrift , 54 . évf. 1958. 79. 21 149. sz. j. M EINERT , H ERMANN : Die Akte nauswertung. Versuch einer methodologischen Zusammenfassung. Mitteilungsblatt des Generaldirektors der (preußischen) Staatsarchive. 1939. 106. 22 150. sz. j. B LASCHKE , K ARLHEINZ : Wertermittelung als Problem und Aufgabe. Archivmitteilungen 17 . 1967. 57. 23 15 1. sz. j. E NDERS , G ERHART : Archivverwaltungslehre. 86. 24 152. sz. j. D AHRENDORF R ALPH : Gesellschaft und Demokratie in Deutschland . 470.; valamint: P REUß , U LRICH : Bemerkungen zum Begriff der Öffentl ichkeit und des Öffentlichen. Offene Welt Nr. 97/98. 1968. 291.